Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - X. Dr. Lesenyei József: A soroksári Dunaág vízminőségi vizsgálata

228 Lesenyei József III. mintavételi hely (51 km). A víz /З-mezosaprob jellegű. A poly- és a-mezosaprob szervezetek eltűnése az öntisztulás folyamatosságát jelzi, a szennyezettséget jelző Ciliáták csekély mennyiségben még jelen vannak ugyan, de a zöldmoszatok már nagyobb számban jelentkeznek. /V. mintavételi hely (46 km). A víz /З-mezosaprob jellegű, az öntisztulás folytatódik, bár az április 15-én és június 17-én tartott vizsgálat során újabb szennyezések nyomai (a— ß mezosaprob kékmoszat megjelenése) mutathatók ki. V. mintavételi hely (40 km). A víz /З-mezosaprob jellegű, az öntisztulás nagy mértékben előrehaladt, de még nem fejeződött be. V/. mintavételi hely (30 km). A víz /З-mezosaprob jellegű, a szennyezettséget jelző mikroszervezetek csak kis számban találhatók, a szennyezettség megszűnt. A Dunaág legtisztább vizű helye. VI/a. mintavételi hely (21 km). A víz jellege /З-mezosaprob. A mikroszervezetek egyedszáma nagy, fajszáma csekély. Nincsen folyóvízjellege, pangás képét mutatja. VII. mintavételi hely (20 km). A víz ^-mezosaprob jellegű. A Dunaág felső szakaszán bekövetkezett szennyezés itt már teljesen eltűnt. A kova- és zöldmoszatok száma csökkent, ezt a belőlük táplálkozó Rotatoriák elszaporodása magyarázza. Bizonyos csekély mértékű másodlagos szennyezés nyomai észlelhetők (L. Vl/a mintavételi hely!) VIII. mintavételi hely (10 km). A víz /З-mezosaprob jellegű, már nem szennyezett. A fajszám és egyedszám csökkent. IX. mintavételi hely (0,5 km). A víz /З-mezosaprob jellegű, semmiféle szennyezettségre utaló szervezet sem található. A mikroszervezetek faj- és egyedszáma csökken, ami egyrészt a Rotatoriák erős elszaporodásának, másrészt a tassi zsilip feletti vízfelület kiterjedésével kapcsolatos pangásnak tudható be. A kémiai és biológiai vizsgálatok eredménye teljesen fedi egymást, a kapott eredmények azonos körülményeket tárnak fel. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI ALAPJÁN TEHETŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK « A vizsgálatok alapján a következőkben foglalhatók össze a fontosabb megállapítások, valamint a Soroksári Dunaág vízminőségének megjavítására szükséges intézkedések. 1. A Dunaágba bebocsátott dunavíz a fővárosi szennyvíz Hámán Kató-utcai szabad beömlése következtében kis mértékben szennyezett. 2. A Dunaág legkomolyabb szennyezője a kispesti és a pesterzsébeti szennyvizeket szállító torontálutcai árkon befolyó szennyvíz, ezután következik az Illatosárok és a Csepeli Papírgyár szennyvize. A többi szennyvízbetorkollás jelentősége ezek mellett eltörpül. 3. A torontálutcai szennyvízbeömlés kátrány- és fenol-tartalmának hatása igen káros. 4. A Dunaágat ért szennyezés hatása a 40. folyamkilométernél már erősen csökkent, a 30. folyamkilométernél már gyakorlatilag eltűnt. 5. A Dunaág alsó 20 folyamkilométerén a csekély vízsebesség következtében pang a víz, a mellékágak vizében — ahol a vízsebesség még kisebb — másodlagos fertőzés lép fel, ami a víz minőségét rontja. 6. Figyelembevéve, hogy a Dunaág egyrészt elsőrendű haltermelő víz, másrészt jó vízminőség esetén Pesterzsébet, Csepel stb. dolgozói részére kiváló üdülési lehetőséget biztosítana és számítani lehet arra is, hogy a Dunaág vizét is igénybe veszik,