Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

1. szám

16 Pichler János sokszor egész rövid csapadékos idő után is, tehát gyakran jelentkezett, ott nagyobb belvízvédelmi berendezés, sok szivattyútelep épült. Ilyen pl. a 4. ábrán a FelsőTisza völgye, a Berettyó és Körösök vidéke. Ahol azonban csak csapadékos évsorozat hatásaképpen, a talajvíz ritkán előforduló felszínre emelkedése idézte elő a belvizet, ott nem építettek ki sűrűbb csatornahálózatot és nincs nagyobb szivattyúkapacitás. 2. A BELVÍZRENDEZÉS JELENLEGI HELYZETE A Tiszavölgy belvízgyűjtő területe 32 ООО km

2, amely a terepszint alakulásának megfelelően 156 kisebb-nagyobb, zárt vízrajzi egységet képező öblözetre oszlik. Területüknek 42%-a szivattyútelepes, 45%-a gravitációs berendezésű, 13%-a kiépítetlen. A szivattyútelepes rendszerek nagyrészéből — a befogadó kedvező vízállása esetén — gravitációsan is le lehet vezetni a vizet. Az egyes öblözetekben a talajszerkezet és a domborzati viszonyok szerint más és más a területegységről levezetendő belvízmennyiség. 5. ábra. A belvízrendszerek kiépítési foka, 1953. A fajlagos vízszállítás (

q 1/s.km") a 4. ábrán feltüntetett földrajzi egységekben. Fig. S. Capacité des systèmes de dessèchement en 1953. Les carrés représentent tes surfaces des unités géographiques de la fig. 4, et la capacité de leur réseau de canaux (q lifres/sec. km

s). Pour la vallée de la Tisza la moyenne est de q = 16 litres/sec. km'. Jelenleg a szivattyútelepes rendszerek 3—42, átlagosan 15,6 1/s.km

2, a gravitációs rendszerek 5—80, átlagosan 18,0 1/s.km

2 fajlagos vízszállításra vannak kiépítve (5. ábra). Az összes rendszer átlagos fajlagos vízszállítása 16,8 literfs.km

2. Ezzel a vízszállítási képességgel a belvízvédelmi berendezések a közepes gyakoriságú belvizeket 30—60 nap alatt vezették le. Tehát március közepén bekövetkező olvadás esetén április, esetleg május közepére történne csak meg a mente-