Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - X. Dr. Lesenyei József: A soroksári Dunaág vízminőségi vizsgálata
A Soroksári Dunaág vízének minősége 223 .volítandók, a maradék vizet pedig a főváros csatornahálózatába kell gravitációs úton juttatni. b) A már teljesen kátrány- és fenolmentesített szennyvíz mechanikai és biológiai tisztítás után vezethető csak a Dunaágba. A tervek szerint itt létesülne az ország első nagyszabású kísérleti szennyvíztisztító telepe, beleértve a szennyvízöntözés és a halastavas szennyvíztisztítás lehetőségeit is. Meg kell még emlékezni a Gyál-patakról, amely Soroksár község alatt ömlik a Dunaágba. Vize minőségi szempontból kifogástalan. Néhány jellemző elemzési adat: pH 6,96 vezetőképesség 833 • 10~ e lebegőanyag 3,64 mg/liter BOI 5 1,5 oldott oxigén 14,3 C°-nál 11,8 SO : ! 50,6 P0 4 0,03 MINTAVÉTELI HELYEK A szennyvízbetorkollások ismerete alapján kellett megválasztani a mintavételek helyét. Ezek a következők voltak : I. A Dunaág tápzsilipjének utócsatornája (57 km) II. A Csepeli Papírgyár szennyvízbeömlése alatt (52,5-,km) III. A királyerdei transzformátor-ház vonalában (51 km), tehát PesterzsébetKispest szennyvizeinek betorkollása alatt. IV. Dunaharaszti felett (46 km) V. Szigetszentmiklós alatt (40 km) VI. Szigetcsépnél (30 km) VI /а (Csak a június 17, augusztus 26 és október 28-i mintavétel alkalmával.). Mellékág a Ráckeve feletti Angyalsziget nyugati oldalán (21 km) VII. Ráckeve, a híd alatt (20 km) VIII. A dömsödi hajóállomás vonala (10 km) IX. A tassi zsilip felett (0,5 km) Az egyes vizsgálati napokon a minta'œtelt reggel 8 óra körül a tápzsilipnél kezdtük el és általában 14 órakor érkeztünk meg a tassi erőműhöz. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI a) Kémiai vizsgálatok A kémiai vizsgálatok eredményeit a I —V. táblázatban foglaltuk össze. A négy különböző évszakban végzett elemzéssorozat részeredményei nem térnek el lényegesen egymástól és ezért a rendelkezésre álló, aránylag csekélyszámú adat ellenére megkíséreltünk átlagokat számítani. Ezeket az átlagokat a VI. táblázatban közöljük. Az átlagokat az 1. ábrán grafikusan is feltüntettük. Az ábrán a mintavételi helyek egymásközti távolságának vetülete szerepel. A könnyebb áttekinthetőség érdekében nem tüntettük fel valamennyi alkatrész mennyiségi változását, csak a legfontosabbakat. * b) Biológiai vizsgálat Amíg a kémiai vizsgálatok a felszíni vizeknek csak a mintavétel pillanatában uralkodó állapotára jellemzők, a biológiai vizsgálat nemcsak a pillanatnyi szennyezettséget mutatja, hanem az elmúlt, már lezajlott fertőzésekről is képet ad, azaz a szennye-
