Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - IX. Ubell Károly: Beszámoló a "Komlósi Imre" talajvízkísérleti telepen végzett kutatómunkáról

212 Ubell Károly zésben, műszerházikóban foglal helyet, a második szabadba kihelyezett, árnyékoló tetővel védett műszer, melynek vízfelületét a Nap sugarai sohasem érik, de a szél hatása teljes mértékben érvényesül. A harmadik műszernél a szél hatását zártuk ki olyképpen, hogy a napsugarakat átbocsátó üvegházikóba helyeztük. Ezekkel a műszerelhelyezésekkcl igyekeztünk az egyes tényezők hatását különválasztva megállapítani. A mérési eredményekből megállapítottuk, hogy kisebb párolgásmérő edénykék párolgási eredményeiből nem lehet nagyobb vízfelületek párolgásának nagyságára következtetni, s ezért egy 1 m

2 és egy 3 m

2 szabad vízfelületű párolgásmérő kádat készítettünk (3. kép). Az 50 cm mély párolgásmérő kádakat a terepszint alá süllyesztve helyeztük el úgy, hogy a bennük helyetfoglaló víz felszíne a tereppel egy magasságban legyen. Ezzel elértük, hogy a kádakban lévő víz felszínének hőmérséklete hasonló a természetben előforduló vízfelületek hőmérsékletéhez és így a / párolgás nagyságát legjobban befolyásoló párafeszültségkülönbség a mérőedény felett is kb. ugyanakkora, mint a természetes vízfelületek esetén. A szabadban elhelyezett párolgásmérö-kádakban méréssel határoztunk meg olyan havi párolgásösszegeket, melyek biztonságosan használhatók fel a vízháztartási számításokra. A telep a Duna—Tisza közének homokhátságán, a Nyíri erdőnek az átlagos szintből kiugró homokdombján fekszik. A felszín típusos, jól osztályozott futóhomok. A bennelévő finom részek csekély mennyisége és a szemcsék laza illeszkedésével előálló nagyobb hézagtérfogat miatt erősen vízáteresztő. A felszín közelében egyes részeken humuszos és vályogos rétegekkel kevert. A futóhomokréteg átlagos vastagsága 6—8 m. Alatta infúziós lösz rakódott le átlagosan 2 m vastagságban, majd egy vékonyabb finomhomok-réteg következik. Ez alatt átlagosan 3 m vastag homokos vályogréteg helyezkedik el, s alatta nagyobb vastagságú finom homokréteg fekszik. A talajvíz a felső futóhomokrétegben helyezkedik el. A tengelykereszt mentén mind a négy irányban egyenlő távolságokra elhelyezett észlelőkutak igen alkalmasak arra, hogy próbaszivattyúzások alapján módszeres vizsgálatokat folytassunk a szivárgási tényezők és tárolási tényezők megállapítására szolgáló elméleti képletek érvényességi határainak tisztázására. A kísérleti telepen 1951-ben 5 hónapig tartó próbaszivattyúzást hajtottak végre, melynek eredményeiből következtetéseket vonlunk le az úgynevezett egyensúlyképletek és ezek közül főleg a 77iiem-képlet érvényességi határaira vonatkozóan. Ezenkívül Magyarországon elsőízben kísérleteztünk a Theis-íéie egyensúlyhiány-képlet alkalmazásával, melynek segítségével a víztartó réteg tárolási tényezője is megállapítható. A tárolási tényező olyan viszonyszám, amely megmutatja, hogy a teljes térfogat mekkora hányadából tudjuk kitermelni a vizet.