Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - VIII. Honti Gyula: Adalékok tőzegtápterületeinek vízgazdálkodásához

ADALÉKOK TŐZEGLÁPTERÜLETEINK VÍZGAZDÁLKODÁSÁHOZ írta : HONTI GYULA ETO. 551.491.54 : 631.445.14 Hazánk tőzeglápjainak területe kereken 90 000 hektár. Legnagyobb összefüggő tőzegterületeink a Hanság (56 000 ha), a Kis-Balaton és környéke (13 000 ha) és a Balatoni Nagyberek (9000 ha). A vízrendezés hiányossága miatt ezek a területek ma még mezőgazdaságilag csak külterjesen hasznosíthatók, noha kitűnő talajadottságuk és öntözési lehetőségük intenzív belterjes^gazdálkodás megteremtésére szolgálhatna alapul. A tőzeglápokat jellemzi, hogy a nagyobbrészt 0—3 m vastag vízáteresztő tőzegréteg alatt vízzáró agyag-, illetve iszapréteg fekszik. A tőzeg rossz vízháztartású: a vizet könnyen felveszi, de könnyen le is adja. Az aránylag vékony tőzegréteget tavasszal a felülről beszivárgó csapadékvizek, illetve a peremterületekről beáramló talajvizek könnyen telítik, a talajvíztükör a terepszintig, sőt a mélyebb területeken a térszint fölé emelkedik. Nyári szárazságok idején viszont a rossz víztartóképességű tőzegből a párolgás, valamint a felszíni vízfolyások leszívó hatására a talajvíz könnyen kifolyik, a talajvíztükör mélyen leszáll, a feltalaj erősen kiszárad. Mindezekből következik, hogy tőzeglápterületeinken tervszerű vízgazdálkodás nélkül biztonságos mezőgazdálkodást folytatni nem lehel. A lápi vízgazdálkodás, mely csak a felső, aránylag nem nagyon vastag tőzegrétegre terjed ki, tulajdonképpen talaj vízgazdálkodás, és ezért a vízrendezés feladata e téren a talajvíznek az egyes kultúrák megkívánta szinten való tartása. A lápterületeinken eddig végzett kutatások megállapították, hogy a szántóföldi és kerti lápgazdálkodáshoz a terepszint alatt 0,5 — 1 méter között ingadozó talajvízszint szükséges. Lényegében a lápi vízgazdálkodásnak ezt a követelményt kell biztosítania, egyfelől a káros vizek behatolásának megakadályozásával, illetve elvezetésének biztosításával, másfelől a talajvíz megfelelő visszatartásával, illetve vízidánpótlással. Ezek előrebocsátása Után először sorbavesszük azokat a kérdéseket, amelyek tőzeglápjaink lecsapólásánál és öntözésénél felvetődnek, azután a helyszínen végzett kísérletnek és eredményeinek rövid ismertetése kapcsán kijelöljük azt az utat,, amely legtöbbször a probléma helyes megoldásához vezet. TŐZEGLÁPJAINK LECSAPOLÁSÁNAK, ILLETVE ÖNTÖZÉSÉNEK AGBOTECHNIKAI ÉS MŰSZAKI FELADATAI Valamennyi tőzeglápterületünket az év legnagyobb részében magas talajvízszint és ennek következtében a feltalaj túlnedves állapota jellemzi. A tfllnedves tőzegtalaj levegőzése, hőbefogadó- és hővezetőképessége gyenge, sók vizet párologtat, nyáron hideg, tavasszal nehezen enged fel és nehezen szárad. A kedvezőtlen talaj-