Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - VII. Ubell Károly: A víztartó rétegek vízadóképességének meghatározására szolgáló módszerek összehasonlítása
A VÍZTARTÓ HÉTEGEK VlZADÓKÉPESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÓDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Irta : UBELL KÁROLY ETO. 551.495.55 A szivárgási tényezőnek a víztartó réteg eredeti fekvésében történő közvetlen meghatározásához azokat a hidraulikai képleteket használjuk, amelyek a talajvíznek valamely vízszolgáltató kútba történő beáramlását fejezik ki. Ezek a képletek az alapvető feltevések szerint két nagy csoportba sorolhatók. Az első csoportba az egyensúly-képletek tartoznak, amelyeknél az alapvető feltevés az, hogy a szivattyúzás megindításától számított bizonyos i/iő elteltével a vízszolgáltató kút körül a leszívási tölcsér egyensúlyi állapotba jut és egyenletes, állandó talajvízáramlás áll elő. Az egyensúly-képletek a kialakult leszívási tölcsér alakja alapján határozzák meg az ismeretlen szivárgási tényezőt. A második csoportba azok a képletek tartoznak, amelyeknél a szivattyúzás által előidézett vízszintsüllyedés folyamatából következtetünk a vízvezetőréteg tulajdonságaira. Ezek az egyensúlyhiány-képletek. A képletek levezetése bizonyos feltevéseken alapszik, és ennek megfelelően használhatóságuk módszertani vizsgálatánál ezeket a feltevéseket szem előtt kell tartánunk. A képleteket csak olyan esetekben szabad használni, amikor a határfeltételeken belül vagyunk. Csupán az így meghatározott adatokat lehet tovább vizsgálni. A matematikai úton levezetett kútképleteknél általánosságban fel kell tételeznünk, hogy 1. a vízvezető réteg homogén és izotrop, 2. a szivárgási tényező mindig és mindenütt állandó, 3. a víztartó réteget alul vízszintes vízzáró feküréteg határolja, a vízkivételi kút teljes vastagságban harántolja a réteget, és a nyugalmi vízszint vízszinLes. Az általános feltevéseken kívül az egyes képletek egyéni elhanyagolásokat és megközelítéseket is tartalmadnak. Ezek után vizsgáljuk meg részletesen, hogy a szivattyúzásoknál megmért adatok segítségével, a különböző kútképletek alkalmazásával hogyan számíthatjuk ki a szivárgási tényezőt és milyen határokon belül érvényesek a képletek. EGYENSÚLY-KÉPLETEK A kúthidraulika alapképlete a Dupuit—Thiem-íéle képlet, melynek értelmében Q vízhozam kivételénél az egyensúly beállása után kialakult leszívási görbe egyenlete :
