Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - II. Bogárdi János: Hordalékméréseink eddigi eredményei

Hordalékméréseink eredményei 145 J E) A Sajó hordalékviszonyai A Sajó igen hordalékos vízfolyás. A Sajóra különösen a rendkívül nagy, szélsőséges hordaléktöménységek jellemzők. A lebegtetve szállított hordaléksúlyhoz viszonyítva aránylag kicsi a görgetett hordalékszállítás. A folyó nagy esésének megfelelően a medret burkoló anyag rendkívül durva. A mederanyag szemösszetételét tekintve a Sajó hasonlít a gönyű—sztálinvárosi dunaszakaszhoz. Az I. táblázat szerint a Sajón az átlagos hordaléktöménység különösen Kazincbarcikánál igen nagy. Az 1000 g/m

3-nél nagyobb hordaléktöménység azonban Miskolcig kb. egyharmadára csökken. A maximális hordaléktöménység Kazincbarcikánál 24 000 g/m

3, vagyis alig kisebb, mint a Hernád maximális hordaléktöménysége Hidasnémetinél. Miskolcnál feltűnően alacsony a maximális hordaléktöménység, mindössze 5500 g/m

3. Az időegység alatt szállított legnagyobb lebegtetett hordaléksúly Kazincbarcikától Miskolcig kereken az egynegyedére csökken. Igen nagy az évi átlagos hordalékszállítás ; Kazincbarcikánál 3 470 000 t, és még Miskolcnál is meghaladja az 1,5 millió tonna értéket. / A lebegtetett hordalék átlagos szemátmérője még a Hernád lebegtetett hordalékánál is durvábbszemű. Feltűnően kicsi a Sajó görgetett hordalékszállítása. Az időegység alatt szállított átlagos görgetett hordaléksúly Kazincbarcikánál is csak 0,1 kg/s, Miskolcnál pedig ennek az értéknek még a felénél is kevesebb. Hasonlóképpen a görgetett hordalékszállítás maximális értéke is igen alacsony. Az évi átlagos görgetett hordalékszállítás Kazincbarcikánál 3000 tonna/év, Miskolcnál pedig mindössze 1260 tonna. A görgetett hordalék átlagos szemátmérője viszonylag nagy érték. Az átlagos szemátmérő esetenként eléri az 1,0 mm-t is. A Sajó hordalékviszonyait tekintve a legfeltűnőbb a Sajó medrét burkoló anyag durvasága. A vizsgált szakaszon a mederanyag átlagos szemátmérője 10—15 mm körül van. F) A Maros hordalékviszonyai A Maroson mindössze egy hordalékmérő állomás működik. A Maros lényegesen hordalekosabb, mint a Tisza, aminek a hatása a szegedi hordalékmérő állomás adatainál mutatkozik. Különösen jelentős a Maros görgetett hordalékszállítása. A Maros deszki hordalékmérő állomásának mérési eredményeit egyrészt a Tisza szegedi, másrészt pedig a Maros makói vízállásainak függvényében jellemeztük. A kétféle módon meghatározott összefüggések közül kétségkívül a makói vízállásokkal való összefüggések látszanak megbízhatóbbaknak. Az átlagos töménység és az átlagosan szállított lebegtetett hordaléksúlyok eltérése a kétféle feldolgozásnál lényegtelen. Az átlagosan szállitott görgetett hordaléksúly viszont a makói vízállásokkal való kapcsolat alapján mintegy negyedrésze a szegedi vízállások szerint meghatározott értéknek. Feltűnően nagy az eltérés a kétféle adatfeldolgozás közt a maximális görgetett hordaléksúly tekintetében és bár kisebb mértékben, de a maximális hordaléktöménységet és a szállított legnagyobb lebegtetett hordaléksúlyt illetően is. A szélsőséges értékeknek a makói vízállások szerinti feltűnő, nagysága azzal magyar'ázható, hogy a valóságban be sem következhető maximumokat állapítunk meg, lia a makói legnagyobb vízállásokig végezzük el az extrapolálást. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a maximális makói vízállások idején Szegednél is általában magas a Tisza vízállása. Ez pedig azt jelenti, hogy nincs meg az a leszívási lehetőség, amely a jelzett maximális marosi értékeket létrehozná. 10 vízügyi közlemények 1964. — 2. — 8-6