Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - II. Bogárdi János: Hordalékméréseink eddigi eredményei

138 Bogárdi János 2. A HORDALÉKMÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA A jelenlegi gyakorlat szerint mérőállomásonként általában hetenként egy, a teljes keresztszelvényre kiterjedő hordalékmérést végzünk. Méréskor a kijelölt függélyekben mérjük a görgetve szállított hordaléksúlyt, függélyenként vízmintákat és a mederből anyagmintát veszünk ki. A mérésekkel egyidejűleg vízsebességmérést is végzünk. Természetesen észleljük a mérés idején a vízállást (h), számítjuk a nedvesített keresztszelvényterületet, a víztükörszélességet, a középsebességet, a vízhozamot és végül a középmélységet. Mindenegyes mérésnél meghatározzuk a mérési függélyek közepes töménységét és ezeknek segítségével, figyelembevéve a megfelelő vízhozamokat, kiszámítjuk a teljes lebegtetett hordaléksúlyt (G

; kg/s). A szelvényre jellemző közepes töménységet C

k-1, ha Q a vízhozam, a GJQ = C

k összefüggésből számítjuk ki. Függélyenként meghatározzuk a lebegtetett és a görgetett hordaléknak, valamint a mederanyagnak az átlagos szemátmérőjét (d

g) és a szemcseösszetételi görbéket megrajzoljuk. Kiszámítjuk a szemösszetétel egyenletességét és finomságát jellemző tényezőket. Egy-egy mérésnél a függélyek átlagos szemátmérőjéből középértékképzéssel meghatározzuk az egész keresztszelvényt jellemző átlagos szemátmérőket, A mederanyag átlagos szemátmérőjéhez tartozó kritikus fenéksebességet, valamint a lebegtetett hordalék átlagos szemátmérőjéhez tartozó eleméleti lebegtetési sebességet is számítjuk. Több jellemző mérés eredményeiből számítjuk az ú. n. telítési töménységet (C

t) és telítési sebességet (v

t), ezeknek ismeretében pedig kiszámítjuk a C/C

t és v/v

t arányokat is. Ugyancsak néhány jellegzetes mérés adatai alapján a d

g szemátmérő, a h

v = i>

2/2

д sebességmagasság, valamint az R hidraulikus sugár és J esés segítségével kiszámítjuk a mederállandóság a — d

glh

v, valamint a b — d

g/RJ jellemzőjét is. A vizsgált folyószakaszra jellemző átlagos szemátmérőket valamennyi mérés figyelembevételével határozzuk meg. A görgetett hordalékmennyiséget a mozgási sáv szélességének a figyelembevételével számítjuk ki. A mérésenként meghatározott C

k közepes töménységet, valamint a szállított lebegtetett (GJ és görgetett (G

g) hordaléksúlyokat általában a vízállásokkal hozzuk kapcsolatba. Kivételes esetekben megállapítjuk a sebességekkel és vízhozamokkal való kapcsolatukat is. A közepes töménység, valamint a szállított lebegtetett és görgetett hordaléksúlyok a vízállásokkal általában hatványkitevős összefüggésben vannak. Mivel az ilyen összefüggéseket kettős logaritmikus beosztású papiron egyenes ábrázolja, az összefüggések egyenletét, és extrapolálással a szélsőséges értékeket, könnyen meghatározhatjuk. Különösen a legnagyobb vízállásoknál várható maximális hordaléktöménység, illetőleg lebegtetett- és görgetett hordaléksúly-maximumok fontosak, és ezért ezeket minden hordalékmérő állomásra feltétlenül meghatározzuk. A közepes töménységnek, valamint a szállított lebegtetett és görgetett hordaléksúlyoknak a vízállásokkal való összefüggése lehetőséget nyújt bizonyos időszak alatti átlagos hordaléktöménység, illetőleg átlagos hordaléksúlyok meghatározására is. A számítást a vízállások gyakorisága alapján átlagképzéssel végezzük. Legtöbb esetben az 1931/40. évtized vízállásgyakoriságát vesszük segítségül. Az időegységre vonatkozó átlagos hordaléksúlyok ismeretében meghatározhatók az évenkénti átlagos hordaléksúlyok is.