Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - I. Ihrig Dénes: A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és 1952-53. évi munkája
126 Ihrig Dénes I Átalér, Váli víz 2 5, Kaszánya-patak) mértékadó árvízszintjeinek és árvízi hozamainak meghatározására, valamint a racionális töltésszelvény kialakítása végett végrehajtott szivárgási kisérleíek. 8. A Tisza és Duna csatornázásának tervezése széleskörű kutatómunkát igényel, amely munkából különösen a jég- és hordalékviszonyok, valamint a talajvízszínalakulás kutatásával vette ki a részét az Intézet. 9. A tervezések számára hidraulikai kérdésekben is igyekezett az Intézet támogatást adni addig is, míg hidraulikai laboratóriuma működését meg nem kezdi, így eljárást dolgozott ki a vízmosáskölö gálák között kialakuló fenékesés megállapítására 26 és megvizsgálta az Erzsébet-híd roncsai kiemelésének szükségességét. 2 7 10. E rövid felsorolásban végezetül említem meg, de a gyakorlati vízgazdálkodás szempontjából az Intézet legfontosabb munkái közé tartoznak a Magyarország Hidrológiai Atlasza c. nagyarányú adatgyűjtemény munkálatai. A Hidrológiai Atlasz kötetlen rendben megjelenő füzetek sorozata, amelyek a további hidrológiai kutatás és a gyakorlati vízgazdálkodási tervezés céljára foglalják össze egy-egy terület vagy tárgykör szétszórt adatanyagát. Első része a magyarországi folyók vlz•gyüjlölerületének általános leírásával foglalkozik és táblázatokban, ill. rajzokban ismerteti a vízhálózat és a vízgyűjtőterület felépítését, térképen, ill. völgyhosszszelvényekben a domborzat alakulását, térképeket közöl a vízgyűjtő erdőborításáról, csapadék- és hőmérsékleti eloszlásáról, végül áttekintést ad arról, hogy a területen hol és mely években milyen vízrajzi és hidrometeorológiai észlelések folytak. Eddig a Zagyva, a Sajó, továbbá a Sió és Balaton vízgyűjtőjére vonatkozó kötet jelent meg. Az atlasz második része hidrometeorológiai adatfeldolgozásokat tartalmaz. Az ország csapadék- és hóviszonyainak 50 év adatai alapján készült, táblázatos és grafikus ismertetése már megjelent. A levegő-, talaj-és vízhőmérsékleti viszonyok összefoglaló jellemzése munkában van. Egy további készülő füzet a magyarországi folyók vízgyűjtőterületének átlagos csapadékáról tájékoztat (a határainkon túl fekvő területeket is figyelembevéve) és megindult a csapadékok időtartama és hevessége közötti összefüggések felderítése is. Az atlasz harmadik része a folyók vízjárásának lesz szentelve. Itt a jellemző vízállások hosszú időre vonatkozó áttekintését adja az első füzet, míg a későbbiek folyóink jégviszonyaival, majd vízszállításával foglalkoznak. 7. AZ INTÉZET KERETÉBEN FOLYT MUNKÁRÓL AZ 1952-53. ÉVBEN MEGJELENT KIADVÁNYOK ÉS TANULMÁNYOK Az Intézet hidrológiai adatgyűjtő munkájáról és kutatásaink tudományos és gyakorlati eredményeiről időnként saját kiadványaiban, vagy idegen kiadványokban számol be. Emellett a műszaki hidrológia és vízépítés hazai és külföldi irodalmáról rendszeres tájékoztató közleményeket ad ki a vízügyi és vízügyekkel kapcsolatos kutatásban, tervezésben és közigazgatásban dolgozók vagy érdeklődők számára. Az Intézet 1952—53-ban rendszeresen megjelenő kiadványai a következők voltak : Napi Vízjárási Térkép. (Szerkeszti az Intézet Vízrajzi Osztálya). Vízrajzi Adatok. Havi füzetek. (Szerkeszti az Intézet Vízrajzi Osztálya). Vízrajzi Évkönyv, az 1950., 1951. és 1952. évről. (Szerkeszti az Intézet Vízrajzi Osztálya). 1 5 Lásd Szilágyi József ,,Az Átalér és a Váli-víz rendkívüli árvize 1953 június 9-én" c. tanulmányában. •• Lásd Weimann Béla ,,A vízmosáskölö gátak között kialakuló fenékesés meghalároiása" c. tanulmányában. " Lásd Szilággi József : Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra c. tanulmányában.
