Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - I. Ihrig Dénes: A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és 1952-53. évi munkája

124 Ihrig Dénes I idejű állagáról szerkesztett izometrikus térképet

1

8 és elkészítette négy nagyobb vízfolyásunk hidrológiai hossz-szelvényét. A felszín alatti vízkészletek feltárásánál az ország vizettartó kavics- és homokterületeinek térképe alapján az ország számottevő részén elkészült a vízkészlet mennyiségi megállapítására irányuló feltáró munka, míg a további részeken folyik. A karsztvízkészlet feltárása a fontosabb karsztterületeken megállapította a vízgyűjtőterület kiterjedését és a n?ár említett módszerrel

1

8 folyik a karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiségek meghatározása. A feltáró munka első eredményeivel az 1954. évben fog befejeződni (3. ábra). 2. Az előbbi munkákhoz kapcsolódnak azok a konkrét vízellátási kérdésekre vonatkozó sorozatos kutatások, amelyek főképpen a karsztvíz és felszíni víz és kevésbbé a talajvíz igénybevételét célozzák. Ezeknek a kutatásoknak egyik eredménye pl. a lillafüredi Anna-barlang karszforrásainak feltárása.

2

0 3. Ugyancsak a vízellátás kérdéséhez kapcsolódik az ország tározási leheíőségeinek feltárására megindult kutatás, amelynek részletkérdései között a mezőgazdasági vízhasznosítás részére, két konkrét tározási kérdés komplex kutatását oldotta meg az Intézet. 4. Népgazdasági szempontból egyik legfontosabb kérdés a vízkészletek helyes, elosztása. Az országos vízgazdálkodási keretterv készítése nem az Intézet feladata, de regionális bontásban való továbbfejlesztésére a kérdés módszertanát kidolgozta és addig is, míg az országos terv felbontása megtörténik, vízmérleget készített néhány súlyponti területre. Kidolgozta a vízszükségletek nyilvántartásának módszerét is. 5. A talajvízszín alakulására vonatkozó tudományos vizsgálatok eddigi eredményeit hasznosította az Intézet egyrészt azoknál a konkrét kutatásoknál, amelyek az ország különböző helyén építési vag^ mezőgazdasági szempontból jelentkeztek, másrészt az előrejelzés megoldásánál.

2

1 6. Felszíni vízfolyásainkat az iparosítás következtében az elszennyeződés, veszélye fenyegeti úgy, hogy további vízhasználatok céljára alkalmatlanokká válnak. Ezért felszíni vízfolyásainkat és szennyezöforrásaikat minőségi vizsgálat alá kell venni. A vizsgálat alapján meg kell állapítani terhelhetőségük mértékét és a védelmükre vonatkozó intézkedéseket — akár a szenny víztechnológiai eljárások javításával is. A munka megindításaként első összeállítás készült a természetes vizeket elsősorban szennyező városi és ipari vízhasználatokról általánosságban és áttekintő térkép készült vízfolyásaink szennyezettségéről. Majd megindult a vízfolyások minőségi kataszterbevételére vonatkozó rendszeres munka. A folyamvizsgálatok közül 1953-ban a Duna, Soroksári Dunaág,

2

2 Sajó és a Zagyva—Tarna vizsgálatát végezte el az Intézet. 7. Az ország területének 1/

5-e ármentesített terület. Az árvédelem biztonsága és gazdaságos megoldása egyik fontos kérdése az országnak. Ezért a kutatások egy része az árvédelem racionalisabb megoldására irányul.

2

3 Ezt a célt szolgálják a különböző — nagy- és kisvízfolyások, (Tisza

2

4, Körös, Zagyva—Tarna, Szinva,, 1

8 Lásd dr. Lászlóffy Woldemárnak az 5. sz. jegyzetben idézett tanulmányában. 1

9 Lásd dr. Kessler Hubertnek a 4. sz. jegyzetben idézett tanulmányában. 2

0 Lásd dr. Kessler Hubert : A lillafüredi Annabarlang karsztforrásai. (Hidrológiai Közlöny,. 1953. évi 1-2. szám.) 2

1 Lásd Honti Gyula ,, Adalékok a tőzeglápterületek vízgazdálkodásához" c. tanulmányában és Bogárdi János, a műsz. tud. doktora : A várható tavaszi maximális havi közepes talajvízállások előre~ jelzése az Alföldön. (Hidrológiai Közlöny, 1953. évi 11 — 12. szám.) 2

2 Lásd dr. Lesenyei József „A Soroksári Dunaág vizének minőségi vizsgálata" c. tanulmányában. 2

3 Lásd Ihrig Dénes: A tiszai árvédelem fejlesztése. (Vízügyi Közlemények, 1953, II. filzet.^ 2

4 Lásd Puskás Tamásnak a 15. sz. jegyzetben idézett tanulmányában.