Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

1. szám

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság feladatai 15 lékot fizettek. Népi demokráciánkban, mikor vízügyi szerveink már nem ártéri járulékokból építenek, hanem állami dotációval dolgoznak, a kapcsolat nem elég szoros. Az érdekeltek most is megvannak, de többé nem a feudális tőkések, hanem dolgozó népünk, a Párt, tanácsi, ipari, mezőgazdasági stb. szervek, és vízügyi szerveinknek a jövőben ezekkel kell sokkal szorosabb kapcsolatot tartaniok. Tizenegy Vízügyi Igazgatóságunk vezetője éves feladataik ismertetése céljából tartson megfelelő tájékoztatást az érdekelt párt-, állami- és tanácsi szervek részére. Javasolja a megyei tanácsok végrehajtóbizottságának, hogy a megye öntözési, belvízi, árvízi, ipari- és ivóvízellátási stb. feladatait tűzzék végrehajtóbizottsági ülés napirendjére és folytasson olyan vízügyi politikát, amelynek alapján a párt-, megyei-, tanácsi szervek legyenek a legerősebb harcosai vízgazdálkodási ügyeinknek. Minden igazgatóságunknak legyen saját vízügyi programmja, melyet a megye vezetői ismernek, és ők maguk is konkrét műszaki tartalommal harcoljanak a megyét érintő vízügyi célkitűzésekért. így fogják igazgatóságaink elérni azt, hogy a megyében politikai tényezők legyenek. Vízügyi szerveink politikai súlyának megalapozása igen sürgős és fontos feladat. Nem kis feladat ugypnis az, ami a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat alapján reánk vár. A rizs vetésterületét az 1954. évre 49%-kal és a következő 3 év alatt fokozatosan 80%-kal kell növelni. Ez annyit jelent, hogy új területeket kell a rizstermelésbe bekapcsolni és új vízellátási lehetőségeket kell keresnünk, illetve kiépítenünk A meglévő és munkában lévő létesítményeink 75 000 hold rizsnek biztosítják az öntözővizet és így az öntözés lehetőségének megteremtése több mint 10 000 holdra teljesen új feladatként jelentkezik. A határozat minket tesz felelőssé a továbbiakban mintegy 170 000 hold láptalaj hasznosítási tervének 1954. december 31-ig történő kidolgozásáért is. Lápterületeinknél igen lényeges a belvíznek a külvizektől való szétválasztása és a komplex vízgazdálkodás megvalósítása. Jellemző példa erre a Hanság lápterülete, ahol legsürgősebb feladatunk a külvizek gyors elvezetése mellett elsősorban a régi altalaj öntözések felújítása. Lápterületeink hasznosítási terveinek kidolgozása élesen veti fel műszaki tervező szerveink és a mezőgazdasági kutatóintézetek és kísérleti gazdaságok közötti legszorosabb együttműködés szükségességét. A gyakorlati mérnöki munka itt nem választható el a tudósok kísérleti és kutató munkájától. A határozat alapján gyorsítani kell a helyi öntözési lehetőségek kiaknázását. Az egy év előtti kezdeti eredmények után ezen a téren ellanyhulás következett be, pedig lehetőség van bőven. Egy példa a sok közül : a tök-zsámbéki tározónál 67 km

2 területű vízgyűjtőről 4 millió m

3/év vízmennyiséget lehet tározni 8 méter maximális vízoszlopmagassággal. Ebből 2,8 millió m

3/év vízmennyiséget adunk öntözésre és ezzel mintegy 1000 kat. holdnyi öntözés lehetőségét teremtjük meg. Ez egy a sok kisebb helyi lehetőség közül, amelyet 1954-ben megvalósítunk. Ugyanakkor — főleg a Dunántúlon — számos alkalom nyílik arra, hogy az ilyen kisebb lehetőséggel komplex vízgazdálkodási problémákat is megoldjunk. így a tök-zsámbéki tározónál megoldható az öntözésen kívül elsősorban a biai halastavak vízpótlása, továbbá Tök és Zsámbék község vízellátása. Ehhez a tározóhoz hasonlóan az 1954. évben igazgatóságonként legalább egy-egy helyi lehetőség kiaknázásáról, lehetőleg mintául szolgáló tározó megépítéséről gondoskodunk. Ezek elsősorban földművek lesznek, hogy így termelőszövetkezeteinket, állami gazdaságainkat, ráneveljük a saját erőből, saját anyaggal való építésre. f