Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

1. szám

AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG FELADATAI AZ ŰJ KORMÄNYPROGRAMM KERETÉBEN Irta: RAJCZI KÁLMÁN ETO. 338.984:626/628 (439.1) • Vízügyeink helyzetében az elmúlt év őszén mélyreható, nagyjelentőségű változások történtek. Miközben megalakult az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és Kormányunk határozata alapján átcsoportosítást kellett végrehajtani az egész népgazdaságban annak érdekében, hogy a szocializmus építésével párhuzamosan állandóan és következetesen emelkedjék a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség : az egész magyar nép életszínvonala, gyarapodjék műveltsége. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság is a Párt és a Kormány új irányelveinek reális célkitűzései alapján készült fel az 1954. évre, annak tudatában, hogy vízügyeinknél is a nagy ütemű továbbfejlődés kulcskérdése a mezőgazdaság fejlesztése. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az 1954. évi feladatok összeállításával a vízgazdálkodás és mezőgazdaság fejlesztése közötti szoros kapcsblatot tartotta szem előtt. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez — általában az egész magyar nép életszínvonalának emeléséhez — döntően szükséges a jó vízgazdálkodás, az alábbiak miatt. 1. Hazánk nagyobbrészt alföldi jellegű és területének 25,2%-a vízkároktól fenyegetett ártér. Esetleges árvíz- vagy belvízkatasztrófák tehát termésünk javát tönkretehetik, közlekedésünk, iparunk nagyrészét megrongálhatják. Ebből következik, hogy árvíz- és belvízveszély esetén védekezési munkáink megelőznek minden egyéb más vízügyi feladatot. Ezeknél a munkáknál a személy szerinti közvetlen felelősséget a jövőben még tovább fokozzuk. 2. Helyes vízgazdálkodással a talaj termőerejét nemcsak megvédjük, hanem fokozhatjuk is. Ezért feladatunk az öntözésnek az eddiginél nagyobb mértékű kiterjesztése, a patakok és egyéb vízfolyások szabályozása, a legelők, lejtős területek sáncolása és a lápterületek hasznosítása vízrendezés segítségével. 3. Mivel a felszabadulás óta a gabonafélék vetésterülete csökkent, nagyok a feladataink a rizs termelésének fejlesztése terén. A rizs termelése hazánkban már félszázezer holdon folyik, meg kell teremtenünk a továbbfejlesztés műszaki lehetőségeit. A rizs jelentősége országunkban — ahogy Hegedűs András elvtárs a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége székházában 1953. október 12-én tartott előadásában megállapította — az, hogy olyan területeken, ahol — mint legelőkön — holdanként alig volt 4—5 mázsa széna értékének megfelelő hozam, a rizs holdanként 15—20, sőt kiváló termelőszövetkezeteknél és állami gazdaságoknál nem ritkán 30—40 mázsás termést is hoz. A rizs — nem számítva, hogy értéke kb. a búzáénak kétszerese — a legbővebben termő gabonafajtánk. A rizstelepek épí-