Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

1. szám - VII. Kisebb közlemények

Műtárgyak alatti szivárgás 101 Ezeknek segítségével az X, Y rendszerbeli feladatot az x, y rendszerbe transzformáljuk (2. ábra), ott megszerkesztjük az áram- és potenciálvonalak egymásra merőleges hálózatát, majd a transzformációs egyenletek fordított értelmű 2. ábra alkalmazásával a feladatot az áramképpel együtt az X, Y rendszerbe visszük viszsza (3. ábra). Ennek a módszernek a segítségével tehát a szivárgó mozgást jellemző mennyiségekeL (felhajtóerő, sebesség stb.) Agfcconst. esetben is meghatározhatjuk. Az áteresztőképességi együttható változását érdemes figyelembe venni. Hatása а к — const, esethez képest jelentős változásokat eredményezhet. Rubannák [2] 3. ábra erre vonatkozóan végzett számításai szerint pl. egy 67 m hosszú, 13,4 m-es szádfallal ellátott alaplemez alatt (4. ábra), H = 20 m-nél történős zivárgás esetén a lemezre ható felhajtóerő izotrop talaj feltételezésével 540 t-ra adódott. (Az alaplemezegységnyiszélességére számítva.) Ha feltételezte, hogy к értéke az irány szerint változik, úgy, hogy legnagyobb értékének, k

v

nek, a vízszintes irány, legkisebb értékének, A:

2-nek, a függőleges irány felel meg és k

l/k

1 — 0,05, a felhajtóerő 294 t-ra csökkent, ha pedig а к maximális értékének iránya függőleges, a felhajtóerő ugyanolyan A:

a//c

x viszonyt feltételezve 650 t-ra növekedett.