Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - II. Bélteky Lajos: Minőségi követelmények a mélyfúrású kutak építésénél, és hatásuk a kutak vízhozamára és élettartamára
84 Bélteky Lajos Egy tiszamenti községben három kutat fúrtak egy telep részére (7. ábra). A három kút mélysége: 82,5, 84,2 s ugyancsak 84,2 m. Mindhárom kútnál ugyanabba a rétegbe építették be a szűrőt. Két kút eternit béléscsővel készült és a kezdőrakatokat teljesen visszahúzták. Ezeknél a tisztítószivattyúzási teljesítmény 200 liter/perc volt, b) 6. ábra. Ugyanazon községben készített két kút szelvénye a) helyes és b) hibás furatbéleléssel Fig. 6. Profils de deux puits construits dans la même commune a) avec tubage correct et b) avec tubage défectueux melyet 4,7, illetve 5,7 m depresszióval szolgáltattak a kutak. A harmadik kút 241 mm-es kezdőrakata 30,19 m mélységig bentmaradt. A szűrőt 133 mm-es fúrócsőből képezték ki s a csőrakatot a 241 mm-es saru felett 8 m-es átlapolással elvágták. Ezt a kutat 840 liter/perccel adták át 5 m depresszió mellett. Valószínű, hogy ebben a nagy hozamban más tényezők is közrejátszottak, — a nagyobb csőátmérő és a megfelelőbb tisztítószivattyúzás, — tapasztalataim szerint azonban leginkább a kétféle béléscsövezésnek tulajdonítható a nagy különbség a kutak vízhozamában. Sok bajt okozhat, ha az első bentmaradó csőrakat saruja homokrétegben marad és cementezést sem végeznek. A második bentmaradó csőrakatnak az első csőrakat saruja felett 5 — 10 m-es átlapolás mellett való elvágása után ilyen esetben a homok beszaladhat a furatba. Ezen kívül a nyugalmi vízszint is megváltozik, sőt megváltozhatik a vízhozam is, és a kút már homokmentes vize ismét homokossá válik. E káros jelenségek gyakran csak hosszadalmas és költséges munkával küszöbölhetők ki.