Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele
68 A felszíni vízkészletek számbavétele A 47. ábra a Kerka torkolati szelvényére vonatkozik. A térképről leolvasott adatok a következők : F = 1072,8 km*; h = 0,791 m; e = 0,33; t = 9,95 C°; tg а = 0,0028. A számított eredményeket a 16. táblázatban foglaltuk össze. Jellemző vízhozamok számítása Jaeobi R. módosított képleteivel (Kerka a torkolatnál) 16. táblázat Tartósság nap Vízhozam Q m'/sec Képletszám 0 205,9 (4,2) 5 25,6 (4,6) 91 4,15 (4,1) és (4,5) 355 0,8 (4,7) 365 0,12 (4,3) Qabs. min ~ 0 (4,4) A kiegyenlítéshez felraktuk az ordinátatengelyre a QJ3 = 68,6 m'/sec értéket is, ennek azonban a továbbiakban már nincs szerepe. III. A NAPI VÍZHOZAMOK KISZÁMÍTÁSA A Q = ((H) vagy a Q = f(H f, H a) esetleg Q = f(H, Aliját) összefüggésnek a II. rész 1—3. fejezetében leírt módok valamelyikével való megállapítása, — mint láttuk, — nagy körültekintést kívánó, kényes feladat, amelyet mindig mérnöknek kell végeznie. Érdekes módon igazolják ezt a szovjet hidrológus-technikusoknak írt tankönyvek, amelyek részletesen tárgyalják pl. a valószínűségszámítás, vagy a korrelációszámítás menetét, és ismertetik az adatfeldolgozás minden részletét, de a vízhozamgörbét mindig ismertnek tételezik fel, mert meghatározása nem a technikus dolga. Ha a vízhozamgörbe ismeretes, látszólag nincs már más dolgunk, mint a mindennapi vízállásleolvasásokhoz kiírni a nekik megfelelő hozamot. Mielőtt azonban erre a gépies munkára rátérhetnénk, tisztáznunk kell, hogy a napi vízállásleolvasások valóban jellemzőek-e a vízfolyás vízjárására? Nem vitás, hogy a napi egyszeri vízállásleolvasások alapján szerkesztett víz. állásgörbe általában hű képet ad a Duna és a Tisza vízjárásáról. De nem állíthatjuk ugyanezt a kisebb vízfolyásokról, és főfolyóinkon is adódhatnak kivételek. Kisebb vízfolyásokon az árvizek hirtelen támadnak, és néha órák alatt levonulnakEközben vízhozamuk többszörösére emelkedik, majd ismét lecsökken. Világos, hogy napi egyszeri vízállásleolvasással ilyen árvizeket nem lehet jellemezni, sőt az sem elég, ha az észlelő feljegyezte a tetőzés magasságát. Az ilyen kisvízfolyásokon megfigyelték, hogy a tavaszi hóolvadás idején a vízjárás a hőmérséklet napi járásának megfelelően bizonyos napi ritmust követ, mert a déli órák intenzív olvadása esti és éjszakai mérséklődéssel, esetleg teljes szünettel váltakozik. Világos, hogy ezeket a kis árhullámokat napi egyszeri vízállásleolvasással nem lehet jellemezni. Legfeljebb véletlenül fordulhat elő, hogy a reggeli vízállásnak megfelelő vízhozam éppen a napi középvízhozammal egyezik. Mesterséges okokból is előfordulhat, hogy a napi egyszeri vízállásleolvasás nem ad hű képet a vízjárásról. Öntözési vagy ipari célokra való vízkivételek mellett főként a vízerőművek és malmok napi tárolása okozhat számottevő változásokat. A Her-
