Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele
58 A felszíni vízkészletek számbavétele A (3,20) képletben szereplő U az árhullámok levonulási sebességét jelöli. Számítására az t/ = l,3^+|l (3,22) tapasztalati képletet ajánlják, amelyben J 0 a kiegyenlített nagy vízi esés, J t pedig az adott vízállásnál a tetőzésnek megfelelő helyi esés. A (3,22) képlet valószerűségét a következő meggondolások igazolják. Ha az adott vízállásnál a tetőzésnek megfelelő eses »/ j ^ JQ t sl második tag zérus, U = 1,3 Ü (2,23) a felszíni sebességhez közelálló érték. Ha viszont J t —» 0, vagyis álló vízről van szó, az első tag válik zérussá és U = fgh k (3,24) 43. ábra. A tetőző vízhozamoknak megfelelő Q t = f(H) görbe meghatározása változó vízmozgásnál végzett mérések adataiból az l/UJ t = i{H) segédábra segítségével, Boyer M. C. szerint (Tisza, Tiszabő) Fig. 43. Détermination de la courbe Q t = f (H) correspondant à l'écoulement permanent uniforme sur la base de données fournies par des jaugeages effectués en crue et décrue avec la méthode de M. C. Boyer. Au centre les valeurs i/ U Jt calculées avec la formule (3,25) à l'aide de la courbe Q' t dessinée approximativement, et la courbe 1/UJt = f (H) , qui sert à construire la forme définitive de la courbe Qt. Ez valóban az álló vízben haladó magános hullám sebessége. A (3,22) képlet tehát két reálisan érzékelhető határ közé eső sebességet ad. A (3,22) képletben szereplő J 0 esés aránylag távolfekvő mércék vízállásadatai alapján is elég megbízhatóan számítható. Az J t esés-értékeket azonban csak tetőző vízállásnál végzett sebességmérésekből tudnók közvetlenül meghatározni. Ilyenek hiányában próbálgatásra vagyunk utalva: érzék szerint felvett Q t értékkel kísérletezhetünk, és csak annyit tudunk, hogy J t ^ J 0. Ha most még figyelembe vesszük, hogy magasabb vízállásnál J tjJ 0 az egységhez közelálló érték, gyakorlatilag U = 1,3 v, vagyis lényegében a (3,19) képlettel egyező módon számolunk. A (3,20) képlet elvileg szabatosabb ugyan nála, de elméleti előnyeit csak kivételesen kedvező esetben tudjuk kihasználni, s alkalmazása akkor is elég nehézkes.
