Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele
56 A felszíni vízkészletek számbavétele ábra). Ha valamely vízállásnál a tetőző vízhozam (Q t) ismert, és a vízállásfeljegyzésekből kiszámítjuk a AH/At vízállásváltozást (mm/óra), a kifejezés megadja bármely áradó vagy apadó vízre a pillanatnyi vízhozamot. 42. ábra. A vízhozamgörbe meghatározása változó vízállásnál mért vízhozamadatok alapján, a mért értékeknek a tetőzésre való átszámításával Jones В. E. szerint (Tisza, Tiszabö) Fig. 42. Détermination de la courbe des débits sur la base de jaugeages effectués en crue et décrue, suivant la méthode de B. E. Jones. Réduction des données suivant la formule (3,19) Nyilvánvaló, hogy a képlet csak durván közelítő eredményt adhat, nem szüntetheti meg teljesen a pontok szóródását, mert a felszíni sebesség, amelyet még hozzá közelítő képlettel számítunk, nem azonos az árhullám levonulási sebességével. A 42. ábra a Tisza tiszabői szelvényére vonatkozik. A vízhozamgörbe megszerkesztéséhez a 12. táblázatban foglalt, változó vízállásnál végzett mérések adatait használtuk fel. Mivel az adatok közt a hullámtérre kilépő magasabb vizek is előfordulnak, a vízhozamgörbe megszerkesztésénél külön kell választani az anyamedret és a hullámteret. Példánkban az anyamederre szorítkozunk. Mind a vízhozamok, mind a középsebességek pontjai jellegzetes hurkot írnak le. Mivel a szelvényterületek görbéjének tanúsága szerint a meder állandónak tekinthető, a vízhozammérési pontok szóródásának főoka a vízszínesés változása. Miután a vízállásadatok alapján gondosan megállapítottuk a AH /At értékeket, a 12. táblázat 7 — 10. rovatában elvégezhettük az egyes vízállásoknak megfelelő tetőző hozamok számítását. A (3,19) képiétől ^ / líT/7 0,85 AH] Mivel v t dimenziója m/sec, a mm/órában kifejezett értékeket 3600 • 1000-rel osztanunk kellett. J t értékét két szomszédos vízmérce összetartozó vízállásai alapján kell felvenni, mert a vízállással változik. Mi itt a liosszelvényrőllevett J t = 0,000032 értékkel számoltunk. Az eljárás eredményeként a Q pontok szóródása lényegesen csökkent, de nem szűnt meg. Ez részben a (3,19) képlet közelítő voltából folyik, de lényeges része lehet benne annak is, hogy állandó Jj-vel számoltunk. Ezenkívül a mérések száma is csekély.
