Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele
50 A felszíni vízkészletek számbavétele — ami ugyancsak hibát okozhat az esés megállapításában. Végül d) leolvasási hibákkal is számolni kell, különösen az alsó és felső mérce nem egyidejű leolvasása miatt. A felsorolt okokból a meghatározott vízállásnál különböző e esésnek megfelelő vízhozamot helyesebb a Qe = Qof (3,12) kifejezéssel jellemezni. A /(e/e„) függvény mérési adatok alapján empirikusan határozható meg. Az elmondottak értelmében duzzasztás esetén az eddigi Q — f(H) függvény helyett a Q = /(Я, J) (3,13) kétváltozós függvény határozza meg a mindenkori vízhozamot. A mindenkori vízállásnak és esésnek megfelelő vízhozam leolvasására alkalmas Q. = /(Я, J) ill. a Q e = f(H, e) görbesereg többféleképpen ábrázolható: a) Bogdánfy Ödön [16] derékszögű koordinátarendszer egyik tengelyére a felső mérce H f vízállásait, a másik tengelyre az alsó mérce H a vízállásait rakta fel, az összetartozó pontokhoz a mért Q vízhozamokat írta, majd a pontok közé az azonos Q vízhozamnak megfelelő görbéket interpolált (37. ábra). Az így kapott görbeseregről a mindenkori vízhozam: Qj = f(H f,H a) (3,14) a két mérce egyidejű vízállásainak ismeretében közvetlenül leolvasható. b) Benedek Pál [17], [18], a Körösök példáján kimutatta, hogy két mérce adatával a vízszinesés nem mindig jellemezhető egyértelműen, mert a két mérce közt domború vagy homorú lehet a vízfelszín. Ezért 3 vízmérce egyidejű leolvasásaival dolgozott. A két szélső mérce vízállásainak különbségét (H f — H a) használta ugyan az esés jellemzésére, de a közbensőre vonatkozó H k leolvasással adta meg a vízállás magasságát. A mérési adatokat Qj = f(H f-H c,H k) (3,15) alakban felrakva, a pontok közé görbesereget interpolált, amelyről a közbenső mérce szelvényén átfolyó mindenkori vízhozam leolvasható (38. ábra). 37. ábra. A Q = f(H a, Hf) összefüggés ábrázolása Bogdánfy szerint [16 ] Fig. 37. Représentation de la variation des débits sur une section à pente variable d'après Bogdánfy. (Ordonnées : niveaux de l'échelle amont, abscisses : niveaux observés simultanément sur l'échelle aval )
