Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele

48 A felszíni vízkészletek számbavétele b) Â vízszínesés változásai duzzasztás folytán A Q = f(H) mérési pontok változó mértékű duzzasztás következtében is szóródhatnak. A duzzasztás lehet mesterséges, — pl. a mérési szelvény alatti mozgógát kezelésének megfelelően, — de lehet természetes is, — pl. a mérési szelvény alatt betorkolló nagyobb mellékfolyó nagyvizei alkalmával, továbbá jégtorlódás vagy vízi-, ill. parti növényzet hatására. 1. A természetes duzzasztóhatások gyakran már a mérési pontok megfelelő megjelölése alapján is feltűnnek. Ha mindenegyes mérési pont mellett feltüntetjük a mérés időpontját, és pl. a május—szeptemberi mérések pontjai a szórási sáv baloldalára esnek, bizonyosra vehető, hogy a mérési szelvényben a medret felverő gaz duzzasztja a vizet. Épp így duzzasztóhatásra kell gondolnunk, ha decembermárciusi mérési pontok esnek balra a pontok többségétől (35. ábra). 35. ábra. A jég, ill. a vízinövényzet okozta duzzasztás hatása Fig. 35. Influence sur la courbe des débits d'effets de remous naturels. A gauche : les points marqués d'un carré, se rapportant aux jaugeages éxécutés sous une courverture de glace, s'écartent loin de la courbe. À droite : sur des petits cours d'eaux les séries de mesures effectuées dans les semestres d'été et d'hiver se rangent chacune sur une courbe à part i A mérések időpontjának az egyes adatok melletti megjelölése a mederváltozások figyelemmel-kísérése szempontjából is előnyös. Két mérés között hónapok sőt évek is eltelhetnek és a törzskönyvben mégis két egymást közvetlenül követő sorszámmal vannak megjelölve. A sorszám alapján hajiadók volnánk tehát feltételezni, hogy a két mérési pontnak ugyanazon görbére kell esnie, holott az időközben bekövetkezett mederváltozás miatt szó sem lehet róla. Ha vízi- ill. parti növényzet vagy jég okozta vízszínduzzasztás miatt tolódnak egyes mérési pontok balra, ezeket a pontokat egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk, és a tiszta mederre érvényes vízhozamgörbét szerkesztjük meg a többi pont alapján. A jég és a növényzet duzzasztó hatása napról napra változik, az időjárás, vízjárás és mederalakulat szeszélyes függvénye. Ilyenkor nemcsak az érdesség és az esés változik, hanem a szelvényterület is csökken. Nem mondhatjuk tehát (hacsak nem végzünk 2—3 naponként vízhozammérést), hogy a tél vagy nyár valamelyik szakára ilyen vagy olyan vízhozamgörbe érvényes. Ha a vízmérceészlelők feljegyzései, ill. a mérési pontok szóródása duzzasztóhatásokra figyelmeztet, a napi vízhozamok meghatározásához a tiszta mederre érvényes vízhozamgörbét használjuk ugyan, de a róla leolvasott vízhozamokat a későbbiekben ismertetendő módon csökkentjük.