Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

2. szám - XI. Kisebb közlemények

476 Kisebb közlemények ß = az áteresztőképességi viszonyoktól függő arányossági tényező, melynek értéke az a viszonyszám szerint változik : ha a = 1,0 0,75 0,50 0,25 0,0 ß — 0,75 0,80 0,86 0,93 1,0 e — а Víztartó réteg méreteitől függő arányossági tényező, amelynek értékét a T

a = 2(1 + a) H „aktiv beszivárgási mélység"-től függő T

a/T viszonyszám szabja meg : T — < 1 esetben s = 1,0 és 1 a J-a — ;> 1 esetben £ = •— T - • T Ha meg akarjuk szerkeszteni a meder feltöltésétől számított t = í, idő múlva kialakuló telítődési görbét., akkor a (3) egyenlet felhasználásával, különböző felvett Xi értékekhez kiszámítjuk az щ emelkedési magasságokat. A 2. ábrán a (3) képlettel meghatározott telítődési görbék láthatók. Amint a 2. ábra mutatja, a beszivárgás üteme fokozatosan (és. meglehetősen gyorsan) csökken. , » 2. ábra. A telítődési görbék előrehaladása Vizsgáljuk most azt az általánosabb es meder fenékszintje alatt van. Ilyenkor a 1: akkor kezdődhet meg, ha a beszivárgás lefelé haladásával átázó hasáb már hozzákapcsolódott a talajvízfelszínhez. Az időbeli kialakulás vizsgálatát célszerű tehát két részre bontani: 1. a beszivárgási hasáb mélységi előrehaladása a talajvízszintig, 2. az oldalirányú szétterülés. A mélységi előrehaladás vizsgálata céljából vizsgáljunk egy, a tározómedence (Csatorna) mentén felvett hosszmetszet-részletet (3. ábra). Vizsgáljuk a beszivárgás mélységi behatolásának törvényszerűségeit a jelölt lm

2 alapú függőleges hasábban. A vizsgálat t időpontjában a beszivárgás s mélységig hatolt. Az s mélységben elképzelt vízszintes határfelületen dt időtartam alatt áthaladó et, amikor az eredeti talajvízfelszín a zivárgás oldalirányú szétterülése csak dV = 1 • v • dt 3. ábra. A mélységi beszivárgás vizsgálata