Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele
Extrapolálás hidrológiai alapon 35 Ezután megismételtük a számítást a 406 cm-nek megfelelő középmélységekkel. A 7. táblázat utolsó oszlopa szerint Q' = 15 272 m 3/sec-ot kaptunk, amiből a keresett árvízhozam Q = 15 272 fO,00061 = 378 m 3/sec. Vízhozamszámítás Poljakov Л. V. módszerível (Sajó, Bánréve) Г. táblázat A szelvényrész H = 361 cm H = 406 cm Fajlagos vízszállítóKözépFajlagos vízszállítószélessége képesség Középképesség sorszáma szélessége 1 m-en összesen 1 m-en összesen sorszáma s л* Я sqл* 9 s . q' m m m'/sec* m m'/sec m m*/séc- m m a/sec 1. 4,0 2,05 89 356 2,50 124 496 2. 6,5 1,35 43 280 1,80 70 455 3. 20,0 1,35 43 860 1,80 70 1400 4. 7,5 1,45 48 360 1,90 77 578 5. 10,0 2,55 126 1260 3,00 170 1700 6. 9,5 4,70 375 3560 5,15 458 4350 7. 7,5 4,35 325 2440 4,80 385 2880 8. 6,0 2,45 118 708 2,90 160 960 9. 6,5 2,30 108 703 2,75 145 870 10. 6,0 2,20 100 600 2,65 138 828 11. 5,0 1,15 33 165 1,60 58 290 12. 3,0 0,90 21 63 1,35 43 129 13. 4,0 1,55 55 220 2,00 84 336 Összesen : 11 575 15 272 c) Hidrológiai módszerek A hidrológiai módszerek alkalmazására főként akkor nyílik lehetőség, ha ugyanannak a vízfolyásnak, amelynek valamely „1" szelvényére vonatkozóan a vízhozamgörbét meg kell szerkesztenünk, egy másik, közeli, „2" szelvényében már ismerjük a vizhozamgörbét, vagy valamely hidrológiai szempontból hasonló vízfolyásról állnak rendelkezésünkre részletes vízjárási adatok. 1. Mércekapcsolati vonallal átvihetjük a vízhozamgörbét az egyik szelvényről a másikra, csupán az esetleges elszivárgást, medertározást, párolgási veszteséget, vízkivételt vagy befolyást kell még külön számbavenni. A 25. ábrán bemutatott példa a Tisza csongrádi vízhozamgörbéjének meghatározását mutatja a közvetlen mérésekből ismert tiszabői görbe alapján (Puskás Tamás és Turi László munkája). Mivel a mércekapcsolati vonal tetőző vízállásokra készült, figyelembe kellett venni a két mérce közötti medertározást, hiszen a tetőző hozam nem lehet az alsó mércénél ugyanannyi, mint a felsőnél, hanem feltétlenül kisebb nála. A hullámtér tározó hatása miatt a legnagyobb árvíznél az árhullám lefelé haladtában kilométerenként átlag 4 m 3/sec-mal csökken a tetőző hozam. Az itt nem részletezhető számítások szerint a Tiszabő —Csongrád közti 125 km-es szakaszon összesen 465 m 3/sec a tározási veszteség. Közepes vizeknél a tározóhatás természetesen megszűnik. A mércekapcsolati vonal segítségével szerkesztett Q' = f(H c s) görbe egyes vízhozamértékeit tehát a LNV és KÖV közti szakaszon a fentiek figyelembevételével AQ — 465 -f- 0 értékkel csökkentve adódott a vastagon kihúzott Q = f(H c s) görbe. 2. Sokszor hasznát vesszük, ha ismerjük a vízhozamgörbe felső végpontját, amelybe be kell futnia. Ha a vízállásészlelésekből ismerjük az „1" szelvényben 2*
