Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
2. szám - V. Károlyi Zoltán: A folyami hordalék mennyiségi csökkenése kopás következtében
m-i Károlyi Zoltán szerintelőre tudjuk, hogy éppen a legnagyobb szemek aránya lerakódás, elmaradás, széttöredezés és az ellenálló szemek túlsúlyba jutása miatt sokkal nagyobb aránylón csökken, mint a keverék többi eleme. A szem összetételi görbének is lényeges eleme a legnagyobb szem. A Kramer-féle modulus, amely a szemösszetételi görbe és az 50%-os ordináta által határolt felső és alsó területek viszonyát fejezi ki, csak akkor alkalmas összehasonlításra, ha a legutolsó ordinátaként felvett legnagyobb szemátmérő helyesen van meghatározva. Hasonlóképpen döntő jelentőségű a legnagyobb szemnagyság ismerete a négyzetbe rajzolt szemösszetételi görbéknél, amelyeket Ehrenberger 6 ismertet részletesen. Ezek olyan különleges merték szerint szerkesztett görbék, amelyeknél az abszcisszatengelyre felmert legnagyobb szemátmérő egyenlő az ordinátatengelyre felmért 100%-kal. Nem helyeselhető az, hogy a szerkesztések valamely önkényesen felvett legnagyobb szem-, vagy a hordalékmintából veletlenül napvilágra kerülő legnagyobb kavicsdarab átmérőjére vonatkozzanak. Az aránylag csekély térfogatú hordalékminták nagyon szeszélyes összetételüek és éppen a legnagyobb szemek méreteiben lehetnek tekintélyes különbségek. Gyakran tapasztálható, hogy ha a kavics közé néhány egészen nagy szem kerül, súlyuk a minta teljes súlyához viszonyítva igen nagy, és ezáltal eltorzul az egész szemösszetételi görbe. Kirívó, de nem egyedülálló példa a Dunából vett mintáknál az az eset, amikor az egyik helyen talált legnagyobb szem súlya 910 gramm volt, a tőle nem nagy távolságban vett másik mintában pedig 70 grammnál nagyobb súlyú kő nem volt. Ezért a dunaszakasz egész hosszában km-ként vett mintákból igyekeztünk megszerkeszteni a legnagyobb szemek átmérőjének kiegyenlítő vonalát, valamint a 10 legnagyobb szem átlagát 5-ös csoportokban és az eredményeket hossz-szelvényszerűen ábrázoltuk. A 6. ábrán a felső vonal a legnagyobb szemek átmérőjének és súlyának a változását adja, az alatta lévő két vonal pedig az 5 —5 legnagyobb szem átlagos átmérőjét és súlyát. 6. ábra. A legnagyobb szemek átmérőjének változása Abb. 6. Aenderung der grösslen Korndurchmesser A legnagyobb szemeket további részletes vizsgálatnak vetettük alá. Erre a célra minden egyes mintából kiválasztottuk a 20 legnagyobb szemet és részletesen elemeztük őket. Vizsgáltuk a 20 legnagyobb kavicsszem fő méreteinek és súlyának az összefüggését. A Diill-féle képlet ugyanis a hordalékszem súlyának ismeretét tételezi fel, a szokásos rostálási viszgálátoknál pedig a szemek szélességi mérete alapján 6 Ehrenberger : Zur Frage der Kennzeichnung von Flussgeschieben. Die Wasserwirtschaft, 1031. évf. 17/18. sz.
