Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
2. szám - III. Ihrig Dénes: A tiszai árvédelem fejlesztése
248 Ihrig Dénes ^ A vásárosnamény —záhonyi szakaszon az 1947. évi árvíz már nem éreztette hatását, tehát itt csak az 1880. és 1932. évi árvízszint összevetésével készült mértékadó vízszinthez képest kell a jobbparti védtöltés hiányait pótolni. A balparton keskeny nyílt ártér van, amelynek betöltésezése árvédelmi szempontból nem kívánatos, de nem is lenne gazdaságos. Ezért csak a községek belsőségeinek védelmét szolgáló körgátak * megerősítését kell végrehajtani. A záhony—tokaji szakászon a védőműveknek csak kisebb megerősítése szükséges a Tisza, a Bodrog és a Lónyai-csatorna mentén. A tokaj—sajótorkolati szakaszon a Tisza mindkét partján a magasságban is nagyobb hiányok vannak. A mellékfolyók közül a Hernád ármentesítése megoldatlan és védtöltései kiépítetlenek. A sajótorkolat —tiszafüredi szakaszon a Tisza töltéseire ugyanaz vonatkozik, mint a felette lévő szakaszra. A tiszafür ed—szolnoki szakaszon a töltések méretei már inkább megközelítik a szabványméreteket. A hiányok kisebbek. A mellékfolyók közül azonban kiépítetlenek a Zagyva Űjszász feletti védőművei. A szolnok—csongrádi szakaszon a tiszajobbparti védőművek kiépítetlenek, a balparton pedig nagy -hiányok vannak. A Kőrösök és mellékfolyóik mentén is vannak hiányok úgy, hogy ez a tiszaszakasz kívánja meg mellékfolyóival együtt a legtöbb földmunkát. A csongrád—szegedi szakasz árvizei alegtartósabbak, tehát itt szükséges leginkább a töltések teljes méreteinek kiépítése. A Tiszabalparton a Dongér és a Maros mentén hosszabb szakaszon teljesen hiányzik a biztonsági magasság. A kellő biztonság mielőbbi elérése végett a munkát két lépésben célszerű elvégezni. Első lépésben a biztonsági magasságot kell mindenütt mielőbb előállítani úgy, hogy a töltés megszabott magasságra való kiépítését a vízfelőli oldalnak „hizlalásával" együtt végezzük. Jó és kellően jelszerelt árvédelmi szervezettel ekkor már a töltések védelme a legnagyobb árvizek esetén is megoldható. A második lépésben a szelvények teljes megerősítését kell elvégezni. Az első ötéves tervben a fenti első lépést kell megtenni azzal a megszorítással,, hogy a teljes magasságra való kiépítés helyett a biztonsági magasság 2/ 3-ad részét igyekszünk mindenütt elérni. Ez a Tokaj feletti szakaszon 70 cm, a Tokaj alatti szakaszon 100 cm biztonsági magasságot jelent a mértékadó árvízszint felett. A töltéserősítés földmunkáján kívül azonban számolni kell még azzal is, hogy ' több helyen részben a töltésszűkület, 'részben a folyó támadása miatt töltésáthelyezést is kell vpgezni. Ennek földmunkáját l'millio m 3-re becsülve, a tiszai árvédelem fejlesztésével kapcsolatos össze földmunkaszükséglet az 1952. év végén mintegy 16,5 millió m 3. Említettük, hogy sok helyen szűk és széles töltésközök hirtelen váltakoznak, és az árvízfolyásra merőleges töltésrészeket és az anyamedret keresztező irányú árvízi medret találunk. Magyarázata ennek az is, hogy az ármentesítést a múltban meg nem kötött, változó medrű folyón fokozatosan és inkább a birtokviszonyok, mint a tervszerű elgondolás szerint hajtották végre. Az ármedrek hibás vagy jó voltában ma kész adottságaink vannak, és kevés helyen lehet szó töltések áthelyezésével árvízi mederkorrekciókról. A hullámtéren folyó további munkákkal azonban — így az esetleg épülő nyári gátak helyes vonalozásával vagy a hullámtéri erdősítés helyes végrehajtásával — a vízlefolyási viszonyokat befolyásolni lehet. A hullámtérnek az árviz és esetleg a jég levonulására szolgáló részét a jövőben feltétlenül szabadon kell hagyni : a szabadontartandó sávon belül nem szabad fásítani. Ezek a sávszélességek általában az anvameder partélei között mért átlagos mederszélességek két-háromszorosára veendők, nagyságukat a Tiszára is miniszteri rendelet állapította meg. 6 6 8753/0/200-1/1951. KPM. sz. rendelet.
