Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - VI. Kisebb közlemények

Kuszkov—Török: Duzzasztóművek kezelése 183 esetben lesüllyesztik az előre meghatározott szintig. Ezután a várható árvízmennyiségtől függően két eljárást alkalmazhatnak: 1. Ha a várható árvízmennyiség nem túlságosan nagy, a vízerőmű állandó, teljes nyelőképességgel való járatása mellett a tározómedencét feltöltik •az üzemi szintig, és ezután kezdik meg a felesleges vízhozamnak a zsilipeken való lebocsátását. 2. Nagyobb vízmennyiség előrejelzése esetén teljesen vagy részben nyitvatartják a zsilipeket mindaddig, amíg a még várható vízmennyiség már csak annyi, amennyi a tározótér feltöltéséhez szükséges, és akkor zárják a nyílásokat. Árapasztóval és fenéklebocsátóval készült gátaknál (1. ábra) a jégveszély miatt lehetőleg kerülni kell az árapasztó zsilip tábláinak részleges nyitását. Ezeket a táblákat csak akkor nyitják, ha a fenéknyíláson lebocsátott vízhozam már eléri az árapasztó zsilip teljes kapacitását. A zsiliptáblák kezelésének ez а módja természetesen csak kellően kiképezett utófenék esetén engedhető meg. Ügyelni kell a hosszabb ideig üzemen kívül álló táblák állandó ellenőrzésére, üzembiztonságára. Kisebb folyami duzzasztóműveknél addig tartjuk a normális üzemi duzzasztási szintet, ameddig csak lehetséges. Közvetlenül a tavaszi nagyvizek előtt akkor kezdjük csak a duzzasztási szintet csökkenteni, mikor a vízhozam eléri a vízerőmű kiépítési vízhozamát, mert ezzel kedvezőbb viszonyokat teremtünk a gát alatt az árvíz levonulására. A gát nyitása előtt a duzzasztómű fölötti 100 — 150 m-es sávon fel kell törni a jégtakarót és a jeget a jéglebocsátó zsilipen le kell bocsátani. Ezzel elkerülhetjük a gátak nyitás alatti megrongálódását. Az árvizek lebocsátásánál általában két ellentétes szempontot kell figyelembevenni, mert az árvizek levonulása és a gát alatti meder szempontjából legkevezőbb, ha a duzzasztómű szabályozási képességét minél nagyobb mértékben kihasználjuk, ez azonban csökkenti a termelhető energiamennyiséget. A duzzasztóművek mozgatható záróelemeiben a legtöbb kárt a jég és uszadék ütése okozza. Ha ugyanis a vízfelesleget a zsiliptáblák alatt bocsátjuk le, nagyobb mértékű nyitás esetén a gát előtt képződő örvénytölcsérek a táblák alá szívják le а jeget és uszadékot. Ez azután könnyen megrongálhatja a táblák alsó tömítőgerendáját vagy lemezburkolatát. Laboratóriumi kísérletek és megépült gátakon végzett megfigyelések azt mutatják,hogy az uszadék vagy jég leszívása akkor kezdődik meg, ha a nyitás mértéke eléri а teljes vízszíntkülönbség 25%-át. На még ennél is tovább nyitunk, 30%-os nyitásnál erős hullámzás indul meg, amely fokozza az uszadék ütését a gátra. A hullámzással egyidőben a gátszerkezet rezegni kezd. A megépült gátakon végzett mérések szerint ez a rezgés szilárdságtani szempontból veszélytelen. Nagyobb vízhozamok lebocsátásánál különösen ügyelni keil a gát alatti áramlási viszonyokra, mert ellenkező esetben a partok biztosítása nagy többletköltséget okoz. Török László 1. ábra