Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - VI. Kisebb közlemények

Kirkov—Holló: Vízfolyások szennyeződése a SzU-ban 167 pH-érték : A befogadó vize hidrogénion koncentrációjának a szennyvíz bevezetése után is 6,5 — 8,5 közt kell maradnia. Külön táblázat foglalja össze az egyes káros anyagok még érzékelhető küszöbértékét mg/l-ben, szag, íz és színeződés szempontjából. A fenti adatok a bebocsátott szennyvíz és а befogadó vizének teljes összekeveredése esetére vonatkoznak. Ehhez bizonyos idő (illetőleg ennek megfelelő távolság) kell. A szerző közli a Szovjetunió és más országok 23 vízfolyásán végzett kísérletek eredményeit а befogadó vízhozamának és a hígitás arányának függvényében, órákban. Ugyancsak táblázatban adja meg a különböző mérgező anyagok legnagyobb megengedhető mennyiségét. Betegségeket és járványokat okozható ipari szennyvizeket, mint pl. vágóhidak, sörtetisztítók, gyapjúmosók, bőrgyárak stb. szennyvizeit, elsőrendű vízfolyásokba egyátalán nem szabad bebocsátani. Másod- és harmadrendű vízfolyásba is csak fertőtlenítés után engedhető be az ilyen ipari szennyvíz. Megfelelő tisztítási módszerek alkalmazásával a tisztátalanságok а szennyvizekből majdnem teljesen eltávolíthatók. Ez azonban nagy költségekkel jár és erre a vízfolyások természetes öntisztulására tekintettel nincs is mindig szükség. Minden folyó üzemköltségek nélkül működő szennyvíztisztítóberendezésnek tekinthető. A természetes öntisztulási képességet ki kell használni, de csak addig a határig szabad kihasználni, amíg nem áll elő a túlterhelés. < A derítő- és tisztítóberendezés rendszerének kiválasztása nemcsak a szennyvizek megkívánt tisztítási fokától, hanem a helyi körülményektől is függ. (Klíma, terepés talajviszonyok, elektromos áram ára stb.) A tisztítóberendezések megválasztásánál arra is figyelemmel kell lenni, hogy szennyvizekben lévő értékes nyersanyagokat visszanyerjék. Ez nemcsak népgazdasági érdek, hanem sokszor a folyók öntisztulását is elősegíti. Holló István. A VÍZÜGYEK TERVSZERŰ, KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA CSEHSZLOVÁKIÁBAN ETO. 338 : 626/628 (437) A vízügyek jellegéből, természetéből kifolyóan észszerűnek látszik, hogy egy-egy országnak, vagy nagyobb vízgazdálkodási egységnek a vízügyei egységes, központi irányítás alatt álljanak. A víz hasznosítása, vagy a kártételei ellen való védekezés annyira összefüggő tevékenységek sorozata, hogy a vízgazdálkodás egyes ágainak szétválasztása esetén általában nincs biztosítva a feladatok teljesértékű megoldása. Ennek ellenére azt látjuk, hogy а vízügyek egységes, tervszerű irányítása az ország gazdasági életén belül sem nálunk, sem pedig külföldön mindeddig általában nem volt meg. A gazdasági élet egyéb ágainak tervszerű irányítása azonban szükségessé teszi, hogy a vízzel is tervszerűen gazdálkodjunk. Az utóbbi időkig Csehszlovákia vízgazdálkodása sem volt egységes. Az egyes vízügyí törvények, amelyeknek jórésze már rég idejét múlta, a vízgazdálkodásnak csupán egyes területeit érintik, az egységes irányítást és kezelést nem valósítják meg. Számottevő változást jelent ezen a téren az 1948. december 21-i kormányrendelet, amely kimondja a vízügyek egységes irányítását szolgáló, úgynevezeti Állami Vízgazdálkodási Terv (Státní vod'ohospodáfsky plán, rövidítve S VP) kidolgozásának szükségességét. Ennek a tervnek főbb vonásait J. Rosiknak

1, valamint A. Novosád2 nak a „ Vodní Hospodáfství" 1952 decemberi számában megjelent cikke nyomán a következőkben ismertetjük. A vízgazdálkodási terv elkészítését kimondó kormányrendelet alapjául az Állami Tervhivatal mellett működő vízgazdálkodási bizottság javaslata szolgált. A javaslat az Állami Vízgazdálkodási Tervet a következőképpen határozta meg : „Az Állami Vízgazdálkodási Terv szövegben, grafikonokban és térképekben rögzített javaslat a légköri, a felszíni, a termőtalajban lévő és a mélységbeli vizek biológiai és klimatológiai 1 J. Rosik : A státním vodohospodárském plánu. (Az állami vízgazdálkodási tervről.) 2 A. Novosád : О soustredení a jednotném rízení vodního hospodáístvi v ÖSR. (Csehszlovákia vízgazdálkodásának központosításáról és egységes irányításáról.)