Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - V. Karkus Pál: Néhány vízfolyásunk különböző előfordulási valószínűségű árvízi hozamai

Különböző valószínűségű árvízhozamok 161 A C

v variációs tényező értéke a tiszabecsi szelvényre vonatkozóan a legnagyobb, és lefelé haladva egyre csökken, vagyis a legnagyobb vízhozamok eltérése a középértéküktől a Tisza szegedi szelvényében kisebb, mint Tiszabecsnél. A C

v tényező nagysága bizonyos tájékoztatást is ad a vízjárás hevességét illetően. Általában minél szélsőségesebb valamely vízfolyás vízjárása, annál nagyobb C

v értéke. 2. ábra. A különböző előfordulási valószínűségű árvízi hozamok (vízállások) a Tiszán a) Tiszabecs (757 fkm, F = 9319 km

2; 1856-1943. évi adatok hézagos sora; hóolvadás okozta nagy vizek : C„ = 0,402 ; C

s = 1,35). b) Vásárosnamény (696 fkm, F = 32 062 km

2; 1900-1949. évi adatok ; vegyes eredetű nagyvizek : C„ = 0,393). c) Tiszabő (369 fkm, F = 67 358 km

2; 1889-1948. évi adatok ; hóolvadás okozta nagy vizek : C

v = 0,36 / C

s = 1,44). d) Szeged (171 fkm, F = 138 579 km

2; 1900-1949. évi adatok ; hóolvadás okozta nagy vizek : C

v = 0,32 ; C

s = 1,13). A Tiszán katasztrofális magasságú nagyvizeket a hóolvadással párosult nagymennyiségű meleg eső szokott okozni. A jeges nagyvizek kevésbbé veszélyesek, és egészen más jellegűek, mint a Dunán, mert a Tisza jégtakarójának felszakadása általában az alsó és középső szakaszon korábban következik be, mint feljebb. Ezért — a Dunával ellentétben — a valószinüségszámítás adta eredményeket a Tiszán alapulvchetjük akár a mértékadó vízhozam, akár a mértékadó vízállás megállapítására. A Tiszán eddig észlelt legnagyobb vízállások a 33 és 100 évenként egyszer valószínű vízállások közé esnek, kivéve a tiszabecsi mércén észlelt LNV-t. Ez figyelmeztetés számunkra arra nézve, hogy a Tiszavölgy árvédelmi biztonsága szempontjából nem elégséges az eddig előfordult legnagyobb vízszín vonalát mértékadónak tekintenünk, mert ennek előfordulási valószínűsége 1% felett van. A Nagy-Alföld tekintélyes kiterjedésű ártereinek árvíz elleni védettségét a valószínűségszámítás adta eredmények tükrében is értékelnünk kell. Az első lépés már megtörtént ebben az irányban vízügyi szerveink részéről : a felsőtiszai árvédelmi töltések magasságát 11 Vízügyi Közlemények 1953/1.- 5-1