Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - IV. Szesztay Károly: Statisztikai módszerek a mérnöki hidrológiában. (Áttekintés a statisztikai módszerek alkalmazásáról)

Statisztika a hidrológiában 155 14. ábra. A közvetlen és közvetett (vízhozamok alapján meghatározott) vízállásvalószínűségi görbék összehasonlítása. Рис. 14. Сравнение кривых обеспеченности горизонтов а) — с помощью кривой расхода; б) — непосредственно по данным наблюдения горизонтов. Fig. 14. Comparison of water stage probability' curves determined by direct and indirec means ( a) on basis of records of discharge; b) directly from water stages ) meghatározott előfordulásokat, a folytonos görbe pedig a vízhozamadatok paramétereivel meghatározott vízállás-valószínűségi görbét jelenti, amely úgy adódott, hogy előzőleg meghatároztuk az évi legnagyobb vízhozamok valószínűségi görbéjét (lásd 13. ábra felső görbéje), majd a vizsgálandó állapotra vonatkozó (a példa esetében az 1950. évi Vízrajzi Évkönyvből átvett) vízhozamgörbe felhasználásával megállapítottuk az egyes p értékeknél leolvasott vízhozamokhoz tartozó vízállásokat és ezeket a 14. ábrán ugyanazon p abszcisszához ordinátaként felmértük. A két görbe között — amint a 14. ábrán látjuk — különösen a szélső szakaszokon, számottevő eltérés mutatkozik. A vízhozamadatok alapján meghatározott görbe (folytonos vonal) felső ága a vízhozamgörbe hullámtéri szakaszának bizonytalansága miatt hiányos. A vízállás valószínűségi görbét csak a vizsgálat időpontjában érvényesülő lefolyási viszonyok (vízhozamgörbe) részletes feldolgozása alapján lehet teljes terjedelemben megbízható módon meghatározni. 43 évi időszak legmagasabb Я = 857 cm vízállásánál (1925. évben) — mint látjuk — számottevően kisebb vízhozam folyt le, mint az 1919. évi 854 cm vízállásnál. A vízállásadatok közvetlen és közvetett (vízhozamok segitségével végzett) feldolgozásának lényegbevágó különbözőségére utal a 14. ábra, ahol a pontozott görbe mutatja a vízállásadatok M = 644 cm, C

v = 0,198 és C

s — — 0,19 paramétereivel