Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - IV. Szesztay Károly: Statisztikai módszerek a mérnöki hidrológiában. (Áttekintés a statisztikai módszerek alkalmazásáról)

150 Szesztay Károly A tokaji szelvény évi középvízhozamát összefoglaló 3. táblázat 9. rovatába beírtuk az egyes értékek m nagyságrendbeli sorszámát, a 10. rovatba pedig a (27) képlettel (n — 43 értékkel) számított tapasztalati valószínűségeket. Az összetartozó Qk és p értékek'által meghatározott pontok a 13. ábra középső görbéje mentén találhatók meg. A 13. ábra görbéi a tokaji szelvény 43 évi adataiból levezetett paraméterek alapján az évi legnagyobb, az évi közepes és az évi legkisebb vízhozamok előfordulási valószínűségét adják meg. Mindhárom görbéhez meghatároztuk a most ismertetett módon, — a (27) képlet alapján — a tapasztalati valószínűségeket is. 13. ábra. Az évi közepes és szélsőséges vízhozamok jellemzése valószínűségi görbével. Рис. 13. Кривые теоретической обеспеченности средных и экстремных годовых расходов. а) — по кривой распределении Пирсона III. типа; б) по формулам эмпирической обеспет ченности: р = — п + 1 Fig. 13. Appreciation of the mean and extreme annual discharges with the aid of the probability curve ( a) according to the Pearson distribution curve, type III.; b) empirical probabilities ) Ogievszkij [11] érdekes példával világít rá a tapasztalati valószínűség (27) képlet szerinti értelmezésének hiányosságára is : Ha valamely vízfolyás két szomszédos A és В szelvényében tapasztalati valószínűségeket számolunk és az A szelvényben 75 évi észlelési adat, а В szelvényben pedig 25 évi adatsor áll rendelkezésre, akkor a mindkét sorban egyaránt maximumot (m = 1) jelentő kiugróan nagy árvíz előfordulási valószínűsége a (27) képlet szerint: az A szelvényben Pa=J

{

J =1.32%