Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - III. Kovács György: A napi vízhozamok meghatározása a tiszalöki szelvényben, a vízlépcső megépülte után

102 számítható : Kovács György Jk = Q\ b

n~ï (6) ahol az J és Q értékek к indexe tetőző értékeket jelent. A 6. egyenletből, a megfelelő számértékeket helyettesítve J

u = 95

2 • 10 • 10-« 1 1,49

3 = 5,2 • 105 Az előfordult legkisebb esés százalékos eltérése ettől J min J к ojH 5,20 • 10- - 1,

64 • 1

0-5 5,20 • 10-5 - /о a legnagyobb mért esésé pedig a(+) Jmax — J

k (6a) (7) (8) Ezekkel az esés-eltérésekkel számolva, a vízhozamok szélső értékei a következők : (9) (10) (П) és hasonlóan vagyis Q* = \T

k у [If = fj

k с

г Ömi„ =f = ]fj

k (1 + ÖH)^ = 1/1 +a<f)Q

k ömax = fi + ö<

+> Q

k ömin Qk £Э<"> О = Qk Qmix — Qfc Qk = fi + fflH - 1 = - 44,0% fí + _ 1 = + 32,0% (12) (13) Ugyanezt a vizsgálati módszert elfogadva, keressük meg az azonoi vízhozamhoz tartozó különböző mélységek szélsőséges eltéréseit is. Most a számítás menete a következő : m,

r ~Wb

n = L

c I Jk ^max — és hasonlóan r -2 Jk n с» = (14) (15). (16) «