Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - II. Bélteky Lajos: Minőségi követelmények a mélyfúrású kutak építésénél, és hatásuk a kutak vízhozamára és élettartamára

90 Bélteky Lajos fedő vízrekesztő rétegben létesít biztos zárást a szűrőrakat felett bentmaradó utolsó csőrakat sarujával (lásd 12. ábra). Ilymódon ugyanis meg lehet akadályozni, hogy annak a vízadó rétegnek a vize, amely­ben a szűrőt beépítették, a cső mö­gött felfelé, a felsőbb vízvezetőrétegek vize pedig lefelé mozoghasson. Ebből következik, hogy kerülni kell annak a csőrakatnak a furatban való ha­gyását, amelynek védelme alatt a szűrőrakatot elhelyezték. Ha ilyen megmozgatott cső rakat maradna mégis a furatban, ezt a csőrakatot a meg­csúszás veszélye miatt nem szabad teleszkópszerűen elvágni, hanem a kútaknában megfelelő módon kell biztosítani megcsúszás ellen. Ebben a módosító javaslatban tulajdon­képpen összefoglalva benne van mind­az, aminek a megtartása a jó hatás­fokú kútépítés főfeltétele. 11. ábra. Helyes furatbélelés 80-100 m A mélyfúrású kút csövezési ter­kútmélységig. Az I. csőrakatnak jól kell zárnia vén, ha nem támasztja alá próba­Fig. 11. Cuvelage appliquable jusqu'à 80 —100 fúrással feltárt rétegszelvény, hanehi m. Le I. tubage doit réaliser une occlusion parfaite csak az előirányzati mélység, a víz­szükséglet, valamint a várható víz­szint alapján készült, az építés során a geológiai adottságok alapján nemcsak szabad, hanem kell is változtatni, mert más-más rétegsor más-más csövezést tesz szükségessé. Ezért alkalmazható gyakorlatilag nehezen a típusterv is a mélyfúrású kutaknál. A saruzárást pl., — ha van záró agyagréteg — feltétlenül abban kell végezni akkor is, ha az előirányzott csőhossztól el kell térni. Ha pedig a kivitelezés során a rétegződés azt mutatja, hogy egy közbeeső, a terv szerint kihúzandó csőrakat meg­mozgatásával olyan réteg válik nyitottá, mely kapcsolatba kerülhet a „beszűrőzött" vízadóréteggel, a szóbanlévő rakatot a kiírástól eltérően bent kell hagyni s kellő átlapolással teleszkópszerűen el kell vágni a felette lévő csőrakat saruja felett. A saruzárás jóságáról, hatásosságáról, kanalazással vagy a furatban lévő vízosz­lop más módon való eltávolításával kell meggyőződni. A közölt példák bebizonyítják, hogy milyen nagy a hatása a kútépítésnél a béléscsövezés mikéntjének és, hogy a csőanyaggal való takarékoskodásnak milyen helytelen módja az, amely a kezdőcsőrakatnak a furatból való visszahúzására törek­szik. Ebből ugyanis a két csőméret ára közti különbözeten kívül más kimutatható haszon nem származik. A kút vízhozamának kisebbedése azonban a kút értékét sokkal nagyobb mértékben csökkenti. Sok esetben már a mélyebbről való vízkieme­lés egy évi többletköltsége is meghaladja a beruházási költségekben elért megtaka­rítást. Van azonban a kútfúrásnál az anyagtakarékosságnak egy másik módja, mellyel valóban kimutatható és százalékosan is nagyon jelentős megtakarítást lehet elérni anélkül, hogy a kút minőségét rontanók. Ezt azzal érhetjük el, hogy a kutat — az előirányzott mélységtől függetlenül — az első olyan, — lehetőleg záróréteg alatt lévő — vízadórétegre telepítjük, melyből a vízszükségletet mennyiségileg és minősé­gileg kielégítő módon fedezni tudjuk, tekintet nélkül arra, hogy a nyugalmi vízszint

Next

/
Oldalképek
Tartalom