Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

302, Kisebb közlemények lépcsőhöz és bögéhez. Ezzel a Bázel és Strassbourg között közel 120 km hosszúságban tervezett Rajna-oldalcsatornából, az Elzászi Nagy Csatornából, 20 km hosszú szakasz elkészült. Egyidejűleg megkezdték a harmadik, fessenheimi, böge építését is. Az Elzászi Nagy Csatorna tervéről, illetve a kembsi vízlépcsőről lapunk már többször megemlékezett.)

2 Itt csak azt említjük meg, hogy a Rajnának ez a szakasza igen nagy (86 cm/km) esésű; kisvize 380, árvize 6000 m

3/sec. (Összehasonlításul: a Tiszáé Szegednél 100—4000; a Dunáé Passaunál 300-6000 m

3/sec.) 2. ábra. Az Elzászi Nagy Csatorna és az ottmarsheimi vízlépcső csatornaszelvényei. A Rajna vízhozama ezen a szakaszon az év 6 hónapjában 1000 m

3 körül van. Magában a folyóban 3—4 m/sec sebességek lépnek fel, az oldalcsatorna 1160 m

3/sec vízmennyiséget 1,20 m/sec középsebességgel képes vezetni. Ennek következtében egy 1000 tonnás uszály vontatásához a Rajnán 850 LE-s, az oldalcsatornában csak 220 LE-s vontatóhajó szükséges. Az ottmarsheimi művet az időközben szerzett tapasztalatok eredményeképpen a kembsi vízlépcsőtől részben eltérő méretekkel építették. A fontosabb méreteket és az építés leírását röviden az alábbiakban ismertetjük. Az általános elrendezést az 1. ábrán mutatjuk be. Az oldalcsatornából most megépült böge 14,6 km hosszú, 7 cm/km eséssel. Trapéz keresztszelvényű, 80 m fenékszélességgel; töretlen, 3:1 hajlású rézsűkkel (2ja ába). A vízmélység a csatornában a vízhozam szerint 6,75-8,50 m között változik. A legkisebb gOTbületi sugár 2000 m. Az oldalcsatorna a vízlépcső előtt a vízerőműhöz vezető üzemvíz- és a zsilipekhez vezető /m/íW-csatornára ágazik el (1. ábra). A csatornát az elágazásnál 600 m hosszúságban 200 m-re kiszélesítették, hogy hajófordító hely céljára is alkalmas legyen. Az üzemvízcsatorna 40 m fenékszélességű, 1:2,5 hajlású oldallejtőkkel (21b ábra). A vízerőnn'i négy egységből áll, egyenként 53 000 LE teljesítményű Kaplan-turbinákkal. Az átlagos hasznosítható esés 16,40 m. Közepes vízjárású évben 1 milliárd kWó termelhető. Arra az esetre számítva, ha az egyenként 290 m

3/sec emésztőképességű egységek részben vagy egészben nem működhetnének, az oldalcsatorna vízszállításának folytonosságát egységenkint 2—2, összesen 8 db., a teljes vízmennyiség lebocsátására alkalmas szabályozható túlfolyó biztosítja. 5 Riszdorfer József: Folyócsatornázási munkálatok Franciaországban. V. K. 1933/2. 277. old. Kun László: Franciaország víziútjai. V. K. 1934/2. — 222. és 271. old. />. Liszlóffy Waldemar: A transheivét csatorna. V K. 1948/2, — 216. old.