Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

284, Kisebb közlemények Az ipari és ivóvízellátás fejlesztése, valamint a szennyvízkérdések. A gyorsan fejlődő ipar és a megnövekedett népesség ellátására nem elegendők a meglévő vízművek. Fokozza a vízellátási nehézségeket az is, hogy az említett ipartelepek csaknem kizárólag olyan területekre esnek, amelyeknek vízkincse szegényes, sőt a túlhajtott igénybevétel még csökkentette is a vízkészletet. Ezért a Szász Érchegység érc- és kőszénbányavidékén az ivóvízellátás biztosítására szolgáló tárolómedencék számát tovább kell növelni (A térképen 1). A Zwikaui Mulde vízjárásának szabályozására egy további nagy völgyzárógát építése van előirányozva Eibenstocknál. Ez csökkenteni fogja a folyó mentén kisvíz idején fennálló vízhiányt és a vízlefolyás szabályozásával a szennyvizek beeresztéséből származó károkat. Lehetőség nyílik majd a Neisse folyó vízben szegény völgyébe való vízátvezetésre is. Ezzel olyan területen segítenek, amelynek az egész NDK területén leginkább van igénybevéve a vízkészlete. A bornai szénmedence vízszükséglete már jelenleg is meghaladja a természetes kisvízhozamot (2). A bitterfeldi és merseburgi barnaszénmedencében a felszíni fejtéssel kapcsolatos vízszintsüllyedés teljesen tönkretette a vízműveket. Ezért az Elba-völgyből hoznak 1000 m-es nagynyomású távvezetéken Bitterfeldbe napi 40 000 m

3 vizet (3). Később Halle és Merseburg városát, valamint a Buna- és Leuna-müveket is bekapcsolják ebbe a vezetékbe. A távvezetékes vízellátást a bodei mű egészíti ki (4). Ezen a vidéken a felszíni barnaszénfejtés folytán tömegesen elapadnak a kutak, az elszennyezett folyók pedig alkalmatlanok víznyerésre. Ezért nagy a vízhiány. A Rappbode mellett épülő 105 m magas völgyzárógát 110 millió m

3-es tározótere az ivóvízellátás mellett 19 000 kW-os csúcserőművet is fog táplálni. A bodei mű látja majd el ivóvízzel Magdeburgot és a mansfeldi rézércvidéket, majd Dessau és Halle városánál kapcsolódik az elbavölgyi távvezetékhez. A kiterjedt niederlausitzi barnaszénvidék (5) rohamosan fejlődő ipara (kohóipari koxgyártás és nehézipar) is komoly vízgazdálkodási problémákat vet fel. A vízellátás biztosítása mellett különleges gondot kell fordítani a mezőgazdaság vízigényének kielégítésére is, mert a homokos talajban a helyenként 60 m-nél is mélyebbre hatoló külszíni fejtéssel kapcsolatos óriási depressziós tölcsérek számos község kútjaiból elvonják a vizet. Nagy nehézséget jelent ezen a vidéken a szennyvizek elvezetése is. Az aránylag kis területen összezsúfolódott ipar szennyvizeinek egyetlen befogadója à csekély vízhozamú FeketeElster (középvize 7 m

3/sec). Az említett feladatokhoz járul még a thüringiai hegyvidék vízvezetékhálózatának kiépítése (10). pnnek alapja egy 18 millió m

3 tározóterű völgyzárógát építése az Ohra-menti Schwarz waldnál. A vízellátással kapcsolatban a szennyvíztisztítás feladatait is meg kell oldani. Tekintettel azonban az évtizedes mulasztásokra, az 5 éves tervben csak a legégetőbb feladatokat, a nagyobb városok és ipari művek csatornázásának újjáépítését irányozták elő. Elsősorban az új iparés lakótelepek szennyvíztisztítását oldják meg. Ugyanakkor különös gondot fordítanak a szennyvizekben levő értékes tápanyagok hasznosítására. Az 5 éves terv keretében a nagyvárosok közelében 60 millió DM beruházással készülnek szennyvíz-öntözőtelepek (8). A tudományos kutatómunka megjavítása érdekében Berlinben központi vízkémiai laboratóriumot létesítettek. Belvízrendezés és árvízvédelem. Az 5 éves tervben kiterjedt árvízvédelmi, belvízrendezési és öntözési munkákat hajtanak végre, amelyeknek eredményeképpen a mezőgazdaság termelékenysége mintegy 20%-kal emelkedik a háború előtti viszonyokhoz képest. A tengerparti vidéken, ahol a csapadékosabb éghajlat következtében sok a mocsaras terület, a lecsapolási és talajcsövezési munkák (7), míg a hegyvonulatok lábánál és a Spree, Havel, Süde, Eide és Ohra lapos völgyeiben a belvízrendezési munkák a legfontosabbak (6). Az ország középső területein és az Odera mentén ellenkező a helyzet. Itt a gyakori nyári szárazság miatt kiterjedt szántóföldi öntözést kell megvalósítani. A szennyvíz-öntözések mellett elsősorban az eibenstocki, saalevölgyi és a bodei tározók vizének felhasználására gondolnak. Thüringiában az Unstrut folyócskán épülő straussfurti 22 millió m

3-es árvízvisszatartó medencéből való vízkivétel nyújthat segítséget (9). Ez a tárolómedence a legnagyobb mű az 5 éves tervben megvalósuló árvízvédelmi munkák között. Ezen kívül számos völgyben kiegészítik a hiányos árvédelmi műveket. Belvízi hajózás és vízerőhasznosítás. A belvízi hajózás fejlesztésével kapcsolatban kevés építkezést irányoz elő az 5 éves terv. A Berlintől nyugatra fekvő hohenneundorfi csatorna és a magdeburgi Elba-duzzasztó

1 elkészítése a jelentősebb építkezések. Ezen a téren legfontosabb feladatok a fenntartási munkák, továbbá a belvízi hajópark fejlesztése és teljesítményének további fokozása. 1 Lásd erről Rácz Iván ismertetését (Vízügyi Közlemények, 1950/3—4. szám, 245. old.) : Az Elba kisvízi szabályozása.