Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
2. szám - V. dr. Kessler Hubert: Karsztvizek feltárása
/1 karsztvíz feltárása 235 Hangsúlyozzuk, hogy ezt az eljárást karsztvízszintek meghatározására csak ott lehet sikerrel alkalmazni, ahol nemcsak elméleti, hidrosztatikus karsztvízszint van, hanem ahol a^kőzet nagyfokú repedezettsége, —főleg dolomitban — valóságos nyugalmi vízszint kialakulását teszi lehetővé. A gyakorlatban az elektródák átmeneti, ágyazási, ellenállásának változásából eredő különbségek kiküszöbölése végett a mérési vonalon belül még két segédszondát alkalmaznak, és ezekkel mérik az elektródákon keresztül a talajba vezetett áram potenciálkülönbségét. Az elektródák különleges kiképzésével a polárizációs hatásokat is csökkentik. Rotációs kommutálóberendezésekkel ezek, valamint a talajban lévő természetes földáramok teljesen kiküszöbölhetők. A feszültség mérésénél az áramvonalak — még nagy belső ellenállású műszerek esetében is — deformálódhatnak, ezért a szondák közötti potenciálkülönbséget általában kompenzálással mérik. Az ismertetett elvek alapján működő, a szerző tervei szerint készült műszert és tartozékait a 2. kép szemlélteti. (Készült az Üjításokat Kivitelező Vállalat műhelyében.) Az ismertetett eljárással a karsztvízszinten kívül hosszabb karsztjáratokat, vetőket is észlelhetünk, ha a mérési vonalat ezek sejtett irányával párhuzamosan eltoljuk, és több párhuzamos mérést végzünk. . Váltakozó áram esetében a feltárási mélység a frekvencia nagyságától is függ. Elképzelhető tehát olyan mérési eljárás is, amely az elektródák távolságának változtatása helyett fix elektródák alkalmazásával frekvenciaváltoztatással ér el különböző mélységhatásokat. Egy másik elektromos eljárás a kapacitásváltozáson alapul. Ez már inkább használható üregek közvetlen kimutatására, bár mélységhatása az előbbinél jóval kisebb. Határozott indikációt legfeljebb 10 m mélységig lehetett elérni. Ennél az eljárásnál oszcillátorhoz kapcsolt dipol-antennának a felszínhez viszonyított kapacitását mérjük. Ezután lekapcsoljuk az antennát és forgókondenzátoron rezonanciára hangolunk, vagyis megmérjük azt a kapacitásdifferenciát, amellyel az antennát pótolni tudjuk. Ezt több helyen megismételjük, természetesen azonos antennamagassággal. A kapacitásdifferencia változásából következtethetünk az altalaj elektromos diszkontinuitására, amit a karsztüregek okozhatnak. 3. ábra. A íirknitzi karsztmedericében felvett geoelektromos diagramm. Abb. 3. Geoelektrische Messkurve im zirknitzer Karstbecken. (Nach Löhnberg-Stern) . Der Rückgang der Kurvenlinie deutet auf wasserführende Klüfte in verschiedenen Tiefen. u
