Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
2. szám - IV. Ihrig Dénes: A folyami hajóút-kitűzés alapelvei, különös tekintettel a Dunára
A folyami hajóút-kitíizés 191 a láthatósági követelmények szabják meg. így pl. a Volgán a parti irányjelek 5 típusba vannak osztva, amelyen belül magassági méretben a nagyságuk még tovább változik 5 m-től 9 m-ig, a megkövetelt 1000—6000 m látási távolság szerint. Ha a Dunára vonatkozólag vizsgáljuk azokat a követelményeket, amelyek a jelek egységét jelentik, akkor a következőket kell megállapítanunk: Szín tekintetében végig az egész Duna hosszán, nappali és éjjeli jelzőknél egyaránt, a vörös színnek a hajóút balpart felé eső oldalát, és nappali jeleknél a fekete, éjjelieknél a zöld színnek pedig jobbpart felé eső oldalát kell jelentenie. Ennek az elvnek érvényesülnie kell mind a parton, mind a vízen elhelyezett nappali és éjjeli jelzőknél. 2 Alak tekintetében az egységnek az egész Duna hosszán abban kell nyilvánulnia, hogy minden balpart felé eső jelnek kúposnak vagy a kúp vetületének megfelelő háromszög alakúnak, míg a jobbpart felé esőnek gömbnek, vagy a gömb vetületének megfelelő köralakúnak kell lennie. Célszerű ezenkívül, ha a hajóútban a mindkét oldalra hagyható jelnek megkülönböztetett alakot adunk. így pl. a Középdunán a csúcsával lefelé fordított kúp vagy háromszög van jelenleg használatban. 3 Táblázatosan következőképen foglaljuk össze az alakra és színre mondottakat : A hajóút balpart jobbpart kétirányú felé eső oldalán elágazásánál Sz injelzés nappali jelzések éjjeli jelzések vörös szín vörös fény fekete Szín zöld fény fekete szín fehér fény Alakjelzés \ csúcsával felfelé álló kúp v. háromszög * gömb v. kör csúcsával lefelé álló kúp v. háromszög Ha a jelekkel részletesen akarunk foglalkozni, leghelyesebb rendeltetésük szerint csoportosítani őket. Eszerint a következő jeleket különböztetjük meg: a) szelvényjelek, b) irányjelek, a hajóút irányának jelölésére, c) kitűzőjelek, a hajóút szélének kitűzésére, d) mélység és szélességjelek, e) figyelmeztetőjelek, az akadályok, veszélyes és a hajóforgalmat zavaró helyek megjelölésére. Mivel a jeleknek a természete egészen más a szerint, hogy nappali vagy éjjeli kitűzésre szolgálnak, előbb külön vesszük a nappali jeleket, majd utána az éjjeli jelzéseket, illetőleg a jeleknek éjjeli jelzésre való alkalmassá tételét. 2 Más folyón természetesen más színjelzés is lehet. így pl. a Volgán, és általában a szovjet folyókon, a vörös szín a jobbpart felé eső oldalt és nappali jeleknél a fehér, ill. éjjelieknél a zöld szín a balpart felé eső oldalt jelenti. Vagy pl. a romániai Alsódunán a nappali jelzésnél a vörös szín a balpart felé eső oldalt és a fekete a jobbpart filé eső oldalt jelenti, éjjeli jelzésként pedig csak fehér fény van mindkét parton. 3 Természetesen más folyón az alakjelzés eltérő lehet. így pl. a szovjet hajóútkitűzésben csak egyféle alak használatos, — a gúla — a jobb. ill< ive a baloldal jelzésére, és csak a színezésben tesznek különbséget. Ettől eltérő alakú j< h . < sak különleges célból használnak, mint amilyen pl. a «bukó bója» a keresztirányú folyás j< lzésére.
