Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
2. szám - III. Fodor Ferenc: Beszédes József (1786-1852)
Beszédes József emlékezete 173 Ilyen tervei voltak a következők: 1. «Egész Magyarországnak Hydrotechnikája, melly minden álló és folyó vizeinek, vízi épületeinek, ásásainak, hajókázásának, és erőműveinek mostani állapotját, mind ezeknek igazítását, és egy nagy egészbe való szerkesztések plánumát elő adja». Erre jegyezte meg Vásárhelyi, hogy erre vonatkozólag nem lehetnek Beszédesnek kielégítő ismeretei. Valóban, amit Beszédes egymaga akart megírni egy század előtt, nem más, mint a napjainkban mindjobban hiányolt országos vízgazdálkodási terv. 2. «A' mezei gazdaságra, mesterségekre, és kereskedésre kiváltképen, a' többi tudományokra pedig érintve alkalmazott Inzsenérség, minden Magyar országi útak' állapotjának, és javításoknak előadásával együtt.» Ennek bevezetését meg is írta «/1' mezei gazdaságra, mesterségekre, és kereskedésre alkalmaztatott Inzsenérségből próbául •előladva a' Bévezetés» címen. (III.) Erre Vásárhelyi azt jegyezte meg kritikájában, hogy a Beszédes által felsorolt anyag nem is tartozik az inzsenérséghez. Igaza volt. 3. «Polgári tekintetekben véve a' vízi törvény u. m. természeti vízitörvény. . .». Ezen bizonyos hidraulikai fogalmakat értett, amelyekről közölt is egy értekezést. (VI.) 4. «/!' Duna világ kereskedési tekintetében». Megjelent. (II.) 5. «A' kataszteri földmérésről való gondolatok». - (V.) Ebben arról írt később, hogy a földbirtokra minden terhet készpénzben kell megállapítani a kataszteri felmérések során. Talán éppen legelsőnek a magyar közéletben ő veti fel azt a gondolatot is ebben az értekezésében, hogy a nagyhatárú községek területét meg kell osztani és új községeket kell azokba telepíteni. Sőt már a földreftn m gondolatával is foglalkozik, mondván, hogy a birtok maximumát meg kell állapítani, még pedig nem több, mint 8000 k. holdban. Ugyancsak megtervez egy minta-községet is 1794 1/ 1 holdnyi határral, 132 házzal, 30 öl széles főutcával, 10 ölnyi széles mellékutcákkal, teljesen sakktábla rendszerben. Beszédes ebben az értekezésében kétségtelenül megelőzte a maga korát, s egészen modern közgazdasági-mérnöki gondolatokat és eszméket vetett fel. Ezek után nem csoda, ha nem tudott úgy érvényesülni tervei megvalósításában, amint nagy tehetsége megérdemelte volna. 6. «Három nevezetes Hazafi Földmérőinknek, Mikovinyi, Krieger és Lipszkynek, két híres Vízmérőinknek, Bőhmnek és Kisnek. . . életeik leírása, és vezér gondolataiknak vizsgálata.» Örök vesztesége térképírásunk történetének éppen úgy, ahogy technikai tudományaink történetének is, hogy ezeket az életrajzokat Beszédes nem írta meg. Legelső érteke- ( zésében ígért programmjából éppen csak ezt az egy pontot nem váltotta be. Élete vége felé ismét foglalkozott a vízépítésen kívüli műszaki problémákkal. Az 1843-i «Mérnöki irányzatok»ban (XV.) vannak ilyen tételei is: «Észrevételek. Általános technikai tervek és alkotványok, kiváltán gép-intézetek, folyó szabályzat, és vízvezetékek művileg megítélésökről.» Angol, francia és német nyelvtudása lehetővé tette, hogy a külföldi műszaki irodalmat is megismertesse a hazai mérnökséggel. 1843-ban pl. ilyen művet mutat be : « Transactions of the institution of Civil engineers. (London 1836.)» Kétségtelen, hogy kora műszaki társadalmának egyik legképzettebb agya volt, s talán nem tévedünk annak megállapításával, hogy látóköre, ha nem is elméleti képzettsége, szélesebb volt Vásárhelyi Pálénál is. Ilyen gyakorlati irányú műszaki irodalmi munkássága pedig senkinek sem volt rajta kívül a múlt század első felében. Beszédes József, a műszaki nyelvújító * Mindeddig sehol semmi említés sem esett arról, hogy Beszédesnek jelentékeny része van a mult század első felében folyó nyelvújítási törekvésekben, pedig éppen ő a magyar műszaki nyelv egyik legfőbb megújítója. A Tudományos Akadémia kézirat-
