Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - II. Némeht Endre: Leonardo da Vinci születésének ötszázadik évfordulója

158 Németh E.: Leonardo da Vinci állások szempontjából érdekelték. Végeredményben, ha más kifejezésmóddal is, de a mai alapelvekkel megegyező eredményekre jutott a vontatás kérdéseiben is. Ez annál meglepőbb, mert a nehézségi erőnek és a szabadesés törvényének ismerete hiányában számos más esetben téves következtetésre jutott. így például a nyíláson kifolyó víz sebessége és a nyomásmagasság, valamint a folyók vízszínesése és sebessége közötti összefüggést lineárisnak tartotta. Külön fejezetet érdemelnének gépészeti kutatásai és alkotásai. Az önmagától forgó nyárstól a repülőgépig mindenféle szerkezetre találunk vázlatot feljegyzései között. Nagyon figyelemreméltóak vízemelő gépei. A Kodex Atlanticus 336 r. b. lapján is látható néhány vízemelő szerkezet, köztük archimedesi csavaralakú is. Ezzel a szerkezettel egyébként is gyakran foglalkozott, és megállapította, hogy forgásnak indul, ha vizet vezet beléje. Ezen az alapon eljutott a reakciós turbina elvére is, és az Arundel Kódex egyik ábráján határozott analógia ismerhető fel a mai propeller-turbinával. Vízépítéssel hivatásszerűen foglalkozott, Lodovico Moro hercegnek vízvezetéket épített, és megbízásából a Pisával folytatott háborúval kapcsolatban hajózócsatornát tervezett, sőt ennek építését is vezette. Ennek panoramikus rajza a windsori gyűjteményben látható. Hajózóutakat tervezett a Lecco tóval és az Adda folyóval kapcsolatban is. Jól ismerte a hajózsilip elvét, bár téves az a felfogás, hogy ennek, vagy a támkapuknak eszméje Tőle származott volna, mert már születése előtt több kamarazsilip működött Itáliában, köztük a Naviglio Grande milanói bekötőzsilipe. Foglalkozott folyószabályozással és belvízrendezéssel is, és ennek során két tervvázlatot dolgozott ki a pontini mocsarak lecsapolására. Ezek egyikének építése is megkezdődött, és csak X. Leo pápa halála miatt akadt el véglegesen. Valószínű, hogy franciaországi tartózkodásához is fűződnek vízépítési alkotások, mert feljegyzései között vízrajzi adatok találhatók a francia folyókra vonatkozólag. Állítólag foglalkozott a Földközi tenger és a La Manche-csatorna közötti hajózócsatorna gondolatával, de erre vonatkozóan nincsenek dokumentumaink. Architektonikus alkotás nem maradt Leonardótól reánk, de tervvázlatokat bőségesen találunk a Kódex Atlanticusban. Egy részük korabeli neves épületekre vonatkozik, de nagy számmal vannak köztük sajátmaga tervezte templomés síremléktervek, valamint használati épületekre vonatkozó tervvázlatok. Utóbbiak közül különösen kiemelkedik művészi finomságával Beatrice milanói hercegasszony számára tervezett fürdője. Számos vázlat arra utal, hogy Leonardo építéstudományi kézikönyvet szándékozott írni. Erre mutat az is, hogy részletesen foglalkozott a falakon keletkező repedések okaival és megelőzésük módjaival, a boltozatok erőjátékával, valamint az építőanyagok szilárdságával. Eszményi városterveket is készített, amelyek kidolgozásánál jelentékeny szerep jutott a közlekedés kérdéseinek, valamint a közegészségügyi követelményeknek is. Hadmérnöki találékonyságát vízi és szárazföldi hadigépek egész sorát, valamint erődítményeket ábrázoló rajzai bizonyítják. Ha kellett, csapatoknak folyókon való átkelését is megszervezte. Ez a futólagos áttekintés is világosan mutatja, milyen hatalmas, sokoldalú tudás és alkotóképesség jellemezte Leonardót. Aki azonban, hacsak felületesen is, átlapozza a Kódex Atlanticust, ezt a lenyűgözően hatalmas vázlatgyüjteményt, megérzi a korát messze megelőző próféta titáni küzdelmét a természet megismeréséért, valamint a társtalan lángelme tragikumát. Térben és időben kinőtt a kortársai közül, de magáramaradtságában is a tudományos igazság kutatásával az egész emberiség és a természet közötti szövetség megteremtésén munkálkodott.