Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - II. Némeht Endre: Leonardo da Vinci születésének ötszázadik évfordulója

LEONARDO DA VINCI SZÜLETÉSÉNEK ÖTSZÁZADIK ÉVFORDULÓJA íria : NÉMETH ENDRE a műszaki tudományok doktora ETO. 92 Félezer esztendővel ezelőtt, 1452-ben született a toszkánai Vinci nevű falucskában. Ö volt a renaissance korának az a kimagasló egyénisége, akiben a tudomány és művészet harmonikus egységgé forrott össze és hatalmas alkotóerővé vált, amely az emberiség jólétét szolgáló ipar számára elméleti és tapasztalati forrásokból eredő mérnöki tudomány megteremtésén munkálkodott. Bár ezen a téren kifejtett bámulatra méltó tevékenysége csak századok múlva vált ismeretessé, és így, az emberi haladás nagy kárára, hatása nem érvényesülhetett a műszaki tudományok fejlődésében, mégis az okszerűen gondolkodó mérnöknek, különösképen a kutató mérnöknek úttörő ősét Benne tisztelhetjük. A nép öléből származott és így a természettel mesterkéletlen, élő kapcsolatban volt. Ennek tulajdonitható éles megfigyelőképessége, valamint szabadságszeretete, amely gyakran arra indította, hogy rabságban tartott madarakat megvásároljon csak azért, hogy szabadon bocsáthassa őket. De a gyengék, kizsákmányoltak védelmében a veszélyt is habozás nélkül magára vállalta, lia kellett. Népi származása hozta magával, hogy nem volt szentimentális, hanem mindenben a realitást kereste. Kortársai, még tanítványai is, szemére vetették, hogy a festészetben sem az érzései vezették, hanem a rideg matézis számító arányai. Nos, az Utolsó vacsora megindítóan drámai jelenete vagy a Monna Lisa Gioconda titokzatos szépsége századok múltával is ezt az alkotó matézist igazolja, amely a természetből ellesett arányokkal, perspektívával és a színek harmóniájával az élettelen anyagból megindultságot, derűt és gyönyört lop a szemlélő szívébe! Egyébként helyesen ítélték meg Leonardónak a matematikához való viszonyát, mert ö ezt a tudományt mindenek előtt valónak tartotta. Feljegyzéseiben olvashatjuk: „Non mi legga chi non è matematico, nelli mia principi" (Hiába olvassa gondolataimat az, aki nem matematikus). Ez is egyik oka annak, hogy meglátásai mind tartalom, mind forma tekintetében annyira megelőzték korát, hogy csak kevés kortársa számára voltak érthetők. Sok megállapítása, gondolata csak a modern tudományos ismeretek birtokában érthető meg. A tudás másik forrása, amelyből Leonardo merített, a tapasztalás volt, a természeti jelenségek közvetlen megfigyelése. Minden alkalmat megragadott, hogy a természet három országának bármelyikében lejátszódó eseményt a legapróbb részletekig megvizsgálhasson. Antik szobrok méreteit körzővel mérte le, hogy a szépség arányait megtalálja, de a kiemelkedően rút is érdekelte. Jegyzőkönyvében alkalomszerű összevisszaságban találhatók tanulmányfők, érdekes alakú fák és bokrok, mozgásban lévő állatok, különösen repülő madarak, geológiai és matematikai vázlatok,