Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

1. szám - VI. Kisebb közlemények

KISEBB KÖZLEMÉNYEK A nagy kelet-nyugati víziút a lengyel hatéves tervben ETO. 338.984.2 (438). Lengyelország egyik súlyponti beruházása a hatéves tervben a kelet—nyugati víziút megépítése.

1 Általa megvalósul a kelet- és nyugateurópai víziúthálózatok régóta tervezett összeköttetése. Lengyelország szempontjából különösen jelentős a víziút megépítése, mert a vízügyek terén, de különösen a víziközlekedés tekintetében a szomszéd államokhoz képest el voltak maradva, és az ország keleti felének gazdasági fejlődése szempontjából döntő jelentőségű az olcsó víziút. Európai viszonylatban a víziút fontos transzkontinentális ütőér lesz, mely a Pireneusoktól az Uraiig fogja közvetíteni a víziforgalmat. A tervezett víziút a német és szovjet határ közt három szakaszra tagozódik. A nyugati szakaszt a Warta alsó folyása, a Notecz és a bydgoszczi (brombergi) csatorna, a középsőt a Visztula, a keletit a Bug képezi. E víziútak — a Bug kivételével — kisebb merülésű hajókkal most is hajózhatók. Az egész víziutat ezer tonnás hajók forgalmára tervezik kiépíteni. A hatéves tervben a munkálatoknak csak egy részét irányozták elő, a Bug csatornázását, ami által a közlekedés egyelőre 250 tonnás hajók részére az egész kelet-nyugati víziúton .biztosítva lesz. A kelet-nyugati víziút ezer tonnás hajókkal ma még sehol sem járható, ezért a már hajózható szakaszokat is át kell építeni. A Visztulának a Bug torkolata alatti szakaszán végrehajtott mederszabályozás csupán 400—600 tonnás uszályok közlekedését tétté lehetővé. A kisvízi szabályozás folyamatban van. A bydgoszczi csatornán, amely a Wartát a Visztulával köti össze, legfeljebb hatszáz tonnás hajók közlekedhetnek. Átépítése nehéz és költséges, ezért alternatív megoldásként a víziútnak a Warta—Ner—Bzura vonalon való vezetését tervezik. E megoldás 100 km útrövidülést jelent, azonfelül újabb területek kapcsolódnának be a víziközlekedésbe, melyeken nagyarányú iparfejlesztés folyik. Más szempontok is amellett szólnak, hogy ez a tervváltozat valósuljon meg, és a bydgoszczi csatorna átépítésére csak akkor kerüljön sor amikor a víziközlekedés fellendülése időszerűvé teszi. A legnehezebb feladat a Bug hajózhatóvá tétele. A folyó kisvize 15 m

3/sec, esése 0,00016 és 0,00023 közt van, ezért szabályozással nem lehet a vízmélységet kellőképpen növelni. Egy egymilliárd köbméter befogadóképességű víztároló építése a kisvíz 80—100 m

3/sec-ra való emelését tenné lehetővé, de így is csak háromszáz tonnás hajók közlekedését lehetne biztosítani. Ezért a folyó csatornázását tervezik. Az elkészült tervváltozatok mind a vonalozás, mind a vízlépcsők számát illetően nagyon különbözők. Az építendő zsilipek mérete 12x 87 m lesz, a szovjet területen lévő Bug—Pripet összekötőcsatornán már megépített zsilipekhez hasonlóan. Évi 5000átzsilipelést feltételezve, teljes merülés mellett 6—8 millió tonnás forgalom bonyolítható le. Később, hajóvonatok átzsilipelésére alkalmas 225—250 m hasznos hosszúságú zsilipek építésével, a víziút teljesítőképessége háromszorosára emelhető. A kelet-nyugati víziút építését vízienergiahasznosítással kötik egybe. Ebből a szempont" ból a Bug és a Visztula jöhet számításba. A Bug esése Breszt és a torkolat közt 60 m, kisvize minimális. Ezért a várható energiatermelés legfeljebb 4C0 millió kWó-ra tehető. Sokkal jelenősebb a Visztula szakasza. Bár a szabályozás fejlesztésével is hajózhatóvá tehető ezer tonnás 1 Tillinger, Tadeusz: Droga wodna Wschód—Zachód w Planie 6-letnim. Gospodark

a Wodna, XI. évf. 1. szám, Warszawa, 1951. 20—24. old., térképpel.