Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
1. szám - V. Szesztay Károly: A szovjet öntözőhálózatok vízhozammérő és szabályozó berendezései
Szovjet öntözőhálózatok vízméröberendezései 137. Az ilyen szivornyás berendezések a szovjet tapasztalatok szerint az öntözési gyakorlat számára túlságosan bonyolultak és csak megfelelően nagy magasságkülönbségeknél alkalmazhatók. A 2. csoportba sorolt, az átfolyási szelvény mV h szerinti változásán alapuló berendezések megoldása a 24. ábrán látható. A 24/a ábra Kagramanov forgótáblás berendezését mutatja, amelynél a vízállással változó nyomásviszonyoknak megfelelően áll be az átfolyási szelvényt szabályozó tábla. A tábla utáni vízszintet a t forgási tengelytől L távolságra elhelyezett betétgerendák segítségével úgy kell beállítani, hogy mindig a forgási tengely magasságában legyen. Az átfolyási nyílás e magasságának mVh szerinti változását a tábla alatt elhelyezett küszöb megfelelő vonalozásával biztosítják. A táblaszárnyak hosszának méretezésénél (illetőleg a forgási tengely felerősítésénél) az l x = h ma x és l 2 = 0,576 arányokat kell betartani. A küszöb vonalozását a > 35° értékekhez az x = l 2 • cos a és jy = / 2 (1 —sin a) koordináták szerint alakítják ki. A 35°-nál kisebb táblahajlásoknak megfelelő x abszcisszákhoz y = y ma x = l 2 (1—sin 35°) = contans küszöbmagasság tartozik. Az átfolyó vízhozam Q = 0,615 se V 2gk = 2,72 [se vT ( 2 7) A tábla tengelyét az oldalsó függőleges fülkékben az átbocsátani kívánt állandó vízhozamnak megfelelő magasságba kell beállítani, vagyis az e nyílásmagasságot kell sza bályozni. A táblának a megadott arányok szerinti méretezése biztosítja az egyensúlyi helyzetet a méretezés alapjául szolgáló h ma x és h mi n vízszintkülönbségek közöttA berendezés kiegészítéseképpen szükség van még olyan szerkezeti elemekre is, amelyek a h ma x-nál nagyobb és /í m,„-nál kisebb vízszintkülönbségek esetében a tábla átbillenését megakadályozzák. A berendezés belépési részénél az uszadékok visszatartására célszerű hálót (rácsot) elhelyezni. A forgótáblás berendezés a > 35° hajlásszögeknél megfelelő pontossággal működik. Előnyös tulajdonsága, hogy aránylag tág vízhozamhatárok között alkalmazható, a hordalékra nem érzékeny és nem okoz nagy esésveszteséget. Hátránya, hogy zárt elhelyezése nehezen oldható meg. A 24jb ábra ellensúlyos berendezést mutat. A h vízszintkülönbség változásakor az alsó, csuklósan felerősített táblarész a reá ható nyomás megváltozása miatt elfordul oly mértékben, amennyire a kétkarú emelő jobboldalán elhelyezett p ellensúly p • a nyomatéka engedi. Az emelő kialakítása (vonalozása) szerint az elfordulás közben megváltozik az a kar nagysága. Az emelő vonalozását úgy kell megállapítani, hogy a h vízszintkülönbség és az e nyílásmagasság együttes változása minden vízállásnál biztosítsa az átfolyó vízhozam állandóságát. Az átbocsátani kívánt (állandó) vízhozam értékét a p ellensúly változtatásával lehet szabályozni. акт-; t f * Bredisz önműködő szabályozóberendezésénei (24jc ábra) a felső szelen uszova 1 ellátott forgótábla szabályozza az átfolyási nyílás magasságát. Az úszó karjának hosszát, az átbocsátani kívánt vízhozamnak megfelelően, előzetes tarázá s adatai szerint állapítják meg. A 24/dése ábrákon Balürin rúgós berendezéseinek vázlatát látjuk, amelyeknél a különleges vonalozású t szabályozótestnek a h nyomáskülönbség és az r ellen-
