Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
1. szám - IV. Kovács György: A duzzasztási görbék számítására ajánlott módszerek hidromechanikai összehasonlítása
92 Kovács György helyettesítéseket, a differenciálegyenletet az alábbi integrálalakba írhatjuk -'FKTÍÍ^ 4-}^] (3 8> • Az ebben a képletben szereplő két integrált táblázatosan kiszámítva és az adott értékeket Y és £-vel jelölve Г , __ v С du y J du - ï ; - J Bí( 1_ a. )- - < « a felszíngörbe számítását a következő képlettel végezhetjük : Ax = = y-f (Y*-Yi) + СZ2-Z1)] (39) Előnye ennek az eljárásnak a régi foimulákkal szemten, hegy a mederalaktól független. Pontosságát emeli az is, hogy a jelenleg ismert és használatos formulák közül ez az egyetlen, amely a szelvények közötti sebességváltozás értékét nem hanyagolja el. Nehézséget jelent az Y és £ integrálok meghatározása és így,, mivel a táblázat csak kevés értékie van kidolgozva, nehezen alkalmazható. Gyakorlati számításra éppen ezért alkalmasabbnak látszanak a Szovjetunióban az utóbbi időkben levezetett képletek. Ezeknek kiindulása a vesztett magasság szakaszokra bontásából áll. Matematikai levezetésüket a következőkben foglalhatjuk össze. A (9) alapegyenletbe a veszteségmagasságok értékeit helyettesítve és az így kapott (21) egyenletet integrálva, a következő összefüggést kapjuk : (£1 - Z*) = f.o + 0 d~2T+ í W d l ( 4°) 2 S 2 Ha integrálás helyett véges elemek összegezését végezzük el, az összefüggés a következő alakban írható : * - «fir + « + - ^ (41) ahol Az а к és n szakasz közötti vízszintkülönbség, l a szakasz hossza, К a vízhozam-modulus átlagos értéke a vizsgált szakaszra, ; a helyi ellenállásoktól függő, а к—n szakaszra ugyancsak átlagosan felvett tényező, amire Csertouszoir szűkülő szakaszon, ott tehát, ahol a sebesség növekszik, ç = 0 értéket, ott ahol a sebesség csökken, ç = —1,0 érték felvételét ajánlja, míg Pavlovszki minden esetben egyformán a if — —0,5 értéket tartja megfelelőnek. \ gyakorlati feladatok megoldásánál azerfcen ez a probléma fel sem merül,, mert a szovjet kutatók szerint teimészetes vízfolyások felszíngörbéinek számításánál a sebességváltozás befolyása elhanyagolható és így a (41) képlet a következőképpen alakul : Az = Q> ' (42)
