Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
1. szám - IV. Kovács György: A duzzasztási görbék számítására ajánlott módszerek hidromechanikai összehasonlítása
90 Kovács György differenciálegyenlethez, amely Rühlmann formulájától — mint látjuk — csupán az egyenlet jobboldalán lévő tagok kitevőjében és a jobboldal előjelében tér el. A fenékvonal kis hajlása miatt a ferdén mért / hosszúságok helyett a vízszintes X hosszakat helyettesítve, és Rühlmannhoz hasonlóan elvégezve a sorbafejtést és integrálást, a végeredmény a mi jelöléseinkkel " = - * ( 3 2) L 4 i/o ' s У о / J illetve Tolkmitt eredeti jelöléseit alkalmazva a Л^.>(±±±)_,(1±*)] (32/Й) Az F függvényt Tolkmitt — éppen úgy, mint Rühlmann az J (^r) értékeket — táblázatosan adja meg. Tolkmitt levezetésében tehát a következő feltevéseket alkalmazza : I A vagyis a szelvények közötti sebességváltozás elhanyagolható, 2. P = b ami széles lapos meder esetén feltételezhető, 3. a nedvesített felület, kerület és a vízmélység közötti összefüggésre pedig felírja, hogy F 3 32 , T = 27 P y ami p paramíterrel jellemzett .parabola esetén áll fenn. Rühlmannhoz és Tolkmitthez hasonlóan többi kortársaik is a változó sebességű vízmozgás differenciálegyenletét oly módon kívánták integrálhatóvá tenni, hogy meglehetősen önkényes megszorításokat tettek a meder alakjára és arányaira nézve. Mint à későbbiekben látni fogjuk, a sebességmagasságok különbségének elhanyagolása megengedhető, azonban az alaknak ilyen szoros megkötése arra vezet, hogy az eredményeket csak akkor alkalmazhatjuk, ill. csak úgy kapunk velük a megengedett hibahatáron belül mozgó eredményt, h;i a mederalak valóban megközelíti az alapul szolgáló feltevéseket. Természetes folyómedreknél ez a legritkábban fordul elő. Az újabb kor kutatóinak az igyekezete az volt, hogy a szelvényalak megkötése nélküli megoldást találjanak a természetes vízfolyások felszíngörbéjének számítására. Nagy segítségükre volt ebben a munkában egy új fizikai fogalomnak, a Bachmetev által bevezetett vízhozam-modulusnak az alkalmazása. Ez a tényező az adott szelvényben egységnyi esés mellett lefolyó vízmennyiséggel egyenlő, azaz К = cF x rR
