Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

1. szám - IV. Kovács György: A duzzasztási görbék számítására ajánlott módszerek hidromechanikai összehasonlítása

V Duzzasztási görbék számítása 87 változót kikapcsolva, a parciális differenciálásról totálisra térhetünk át. Ezek után egyenletünk, figyelembe véve még, hogy , dhf z>

2 dl c

2R a következőképpen alakul : '.-ç-T + ^r <

1

9> Mivel a közel egyenlő az egységgel, dl pedig dx-szel, felírhatjuk, hogy y

* .._' d í Q

2 \ Q

* 2

0 ~ 2g dx V r c

2R ~ dx \ 2gF

2 ) + c

2RF

2 1 > Következő lépésként az alábbi meggondolást kell követni : d / Q

2 \ d ( Q

2 \ dF dy / Q

2 \ - Áí 41 \ dl «У \ 2sF

2 ) dF l 2gF

2 I dy dx dx \ 2gF

2 ) dF\ 2gF

2 ) dy Jelöléseink szerint azonban d-l=b ' dy és a differenciálást elvégezve d_ /_ Q

2 л Q

2 dF V 2gF* ) gF

3 A, (20) egyenletet ezek szerint már a jól ismert (10) egyenletté alakíthatjuk: 7 _ _ (10) _ c

2RF°- gF

3 dx 1 ' 4, Végül vizsgáljuk meg, hogy a szovjet kutatók által kiindulásul használt •egyenletből dz = dhv + dhj + dhf hogyan kapunk a (10) egyenlethez hasonló, vele azonos felépítésű összefüggést. Ebből a célból helyettesítsük először az egyes veszteségmagasságok kifejezéseit, amelyek szerint dkt = j

1 J av

2 dhi = ç d2 g ,2 dhf = i dl = „

n dl így az alapegyenlet a következő alakban írható : dz - fi + e) d^- + dl (21)