Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
1. szám - IV. Kovács György: A duzzasztási görbék számítására ajánlott módszerek hidromechanikai összehasonlítása
A DUZ TASZÍTÁSI GÖRBÉK SZÁMÍTÁSÁRA AJÁNLOTT MÓDSZEREK HIDROMECHANIKAI ÖSSZEHASONLÍTÁSA 1 irta: KOVÁCS GYÖRGY ETO. 627.132 : 532.543 AXVlII. század végén és a XIX. század elején a többi fizikai tudománnyal •együtt a hidrodinamika is jelentős fejlődésnek indult. Euler, Bernoulli, Chézy és sok hasonlóan nagy név jelzi ezt a fejlődést. Munkájuk nyomán született meg a hidromechanika klasszikus fejezete. Tételeiket a jelenségeknek szabatos matematikai megfogalmazása jellemzi. A nagy matematikai apparátussal levont következtetések azonban legtöbbször nem fedik a hidraulikai folyamat fizikai lényegét, mivel a fizikai törvényszerűség sokkal bonyolultabb, semmint hogy tisztán matematikai problémává tudnók átalakítani és a jelenség lefolyását az adódó differenciálegyenletekkel követni tudnók. Ügy jellemezhetjük talán leginkább ennek a kornak kutatásait és eredményeit, hogy lerakta a hidrodinamika alapjait, majd ezekből az alapokból matematikai, tehát túlzottan elméleti úton vonva le következtetéseit, a gyakorlattól •elszakadt és elszigetelődött. Erre az irányzatra visszahatásként jelentkeztek a XIX. század második felében a tisztán empirikus úton járó kutatók. Céljuk az volt, hogy a jelenségek megfigyelésével mért adatok halmazának összehasonlításából, és a jelenségeknek kísérleti úton való rekonstruálásával és mérésével korrekciós tényezőket, szorzó és additív tagokat határozzanak meg. Ezek a tényezők azután a klasszikus képletekbe illesztve a valóságos jelenséget jobban megközelítő eredményt adnak. Formuláikat igyekeztek természetesen fizikai alapon megokolni. A jelenségeket azonban egyszerre többféle fizikai tényező változása is befolyásolhatja. Az empirikus formulák legtöbbször nem tudták ezek mindegyikétjellemezni, vagy ha jellemeztek is többet egyidejűleg, ez a jellemzés nem volt <érvényes a változás teljes intervallumában. A korrekciós tényezők ezen hibájának az oka az, hogy a kutatók elhanyagolhatónak ítéltek olyan fizikai tulajdonságot -vagy jellemzőt, amelynek változása a jelenség változásának egy rövid, általuk megfigyelt szakaszán valóban elhanyagolható is, azonban a teljes változás hosszán vizsgálva már lényeges különbséget ad. Néha előfordult az is, hogy nem helyesen ismerték fel valamely fizikai tényező befolyását, és formulájuk ezért nem fedte helyesen a jelenség teljes lefolyását, csupán annak egy rövid szakaszát. A felsoroltak okozták azután azt a gyakorlati hidraulika legtöbb fejezetében felmerülő nehézséget, hogy ahány kutató foglalkozott a jelenség megfigyelésével és leírásával, jóformán annyiféle korrekciós tényezőt, illetve gyakorlati formulát ajánl a fizikai törvény jellemzésére. Ezek mind helyesen közelítik meg a jeienség teljes lefolyásának azt az intervallumát, amelyben a képlet felállítója kísérleteit végezte, de nem írja le egyik formula sem a változás teljes menetét. Századunk eleje újra fordulópDntot jelentett a hidraulikai kutatásokban. A mii kutatók célja az, hogy a hidraulikai jelenségek fizikai törvényszerűségeit 1 Készült a Vízerőmű Tervező Iroda Tanulmányi Osztályán. в VízüRyi Közlemények 1952/1. 4324. (1)
