Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
1. szám - V. Károlyi Zoltán: A felsődunai hordaléktanulmányok eddigi eredményei
92 Károlyi Zoltán * hordalék nem a teljes mederszélességben mozog, erősen bizonytalanná válik a számítás. Ha a mért adatokat a görbékkel összehasonlítjuk, meg kell állapítanunk, hogy a pontok szóródása elég nagy, még akkor is, ha a régi fo£ ó val mért 1. és 6. pontot figyelmen kívül hagyjuk. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a jó hord ilék-tömeggörbe megállapításához sokkal több mérésre van szükség. A méréseket ki kell terjeszteni apadó, áradó és tetőző vízállásokra, és ki kell szűrni a szóródás egyéb okait is. A bősi mérési adatokat Meyer-Peter l) jelű képletébe helyettesítve, a következő eredményeket kapjuk : A szemeloszlási görbe 35%-os ordinátájához d 3 5 — 4. ábra. A márt hordalékszállítás összehasonlítása 0,0085 m tartozik, a különböző képletek alapján számított értékekkel. ^ 1000 Q Abb. 4. Vergleich der gemessenen Geschiebefracht ~ 0,00031 es q t — mit den auf Grund von verschiedenen Formeln berechneten Werten. Ezekkel az értékekkel : / юоо Q\ 2/ 3 T 17/7 qWJ—n'd 3 5 [ b 3 5 ÍQ\-' 3 9?» = 0,54 7 = = (т) °'° 56 6 - °' 26 4 Ha ebből a különböző Q értékekre kiszámítjuk g" s-1, a kisebb vízállásokra negatív érték adódik, és csak a legnagyobb — 550—600 cm-es — vízállásoknál kapunk valami kicsiny hordilékmennyiséget. Mértékadó szemátmérőül kisebb d értéket választva, d = 4,8 mm-nél a görbe a kiszámított $ 0-nak m3gfelelő vízállásnál kezdődik, ugyanakkor azonban rendkívül lapos a futása (4. ábra), közel párhuzamos a Du Boys-görbével. Ha viszont d = 7 mm-rel számolunk, a kapott görbe nagy vízállásnál felel meg az észlelt értékeknek, kisebb vízállásnál azonban nsm. Mindez mutatja, mennyire nehéz a laboratóriumi eredményeket a természetes medrekre átvinni, és hogy milyen óvatosan kell fogadnunk még a leggondosabban megállapított képleteket is. A 4. ábrán felrakott görbék közül talán a $írawé-képlet alapján számított simul a legjobban a mérési pontokhoz, ezért a további számításokhoz ezt vettem alapul. Felrakva mármost a bősi vízmérce vízállásainak különböző évekre vonatkozó gyakorisági m3goszlását, megszerkeszthetjük az ú. n. hordalékmunkagörbéket. Ez abból áll, hogy minden vízállás gyakorisági számát (nap)
