Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - II. Trummer Árpád: Öntözéssel hasznosítható vízkészleteink

ÖNTÖZÉSSEL HASZNOSÍTHATÓ VIZEINK írta: TRÜMMER ÂRPÂD E. Т. O. 626.81 (439.1) Az öntözéses gazdálkodás kifejlesztésének az ötéves tervbe való be­illesztése ismét időszerűvé (tette, hogy vízimérnökeink foglalkozzanak azzal a kérdéssel : hazánk mai határai között mekkora területet lehet öntözésre berendezni. Ez, mint közismert, két tényezőtől függ : egyfelől az öntözendő terület egységére egy-egy öntözési idényben adagolt víznek a mennyiségétől, más­felől a vizet szolgáltató vízforrás (vízfolyás, kút, tározómedence) hozamának nagyságától. Itt meg kell említenünk, hogy az öntözésre adagolandó víz mennyisége — egyazon felhasználásnál, — függ a növényzettől és a talaj minőségétől. Jelen esetben ez a kérdés nem főfeladatunk, s ezért a terület­egységre adandó víz mennyiségével csak annyira foglalkozunk, amennyire az tárgyunkhoz szükséges. Az említett két tényező viszonya adja meg az öntözhető terület nagy­ságát. A vízellátást hazai gyakorlatunkban a területegységre adagolt állandó vízsugárként képzelt víz mennyiséggel szoktuk jellemezni. Ennek mért ék­egysége a másodpercliter (l/sec). Az öntözés a gyakorlatban sohasem történik ilyen módon, ezt a fogalmat azonban meg kellett alkotni, mert a vízfolyások hozamát másodpercenkénti vízmennyiséggel fejezzük ki, és csakis így lehet az állandó vízmennyiségből az öntözhető területek kiterjedésére (T) egy­szerű összefüggést felállítani : ahol • a = az állandó öntözővízsugár területegységenkénti értéke liter/sec, Q = a vízfolyások hozama m 3/sec és T = az öntözhető terület kiterjedése. * A Szovjetunió öntözéseinél a növényzet vízellátását az évi normával fejezik ki. Ez a hektáronként felhasználható évi öntözővíz mennyisége, pl. 6000 m 3. Ez a meghatározás a gazda szempontjából talán egyszerűbb, mint a másodpercliteré, viszont bonyolultabb annak a megállapítása, hogy valamely vízfolyás hozamából mekkora területet lehet megöntözni. Ebben az esetben ugyanis meg kell állapítani a vízfolyásnak az öntözési idényben le­folyó — illetőleg az öntözésnél számbavehető, — összes vízmennyiségét, és ezt kell osztani az évi vízhasználat szabványával (a normával), többfajta növénynél a norma átlagával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom