Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

184 • Kisebb közlemények értékeit is meghaladják. A magas talajvízű, fűvel beültetett talaj nyári párolgásértékei (5) viszont igen nagy mértékben túlnőnek a Wild-műszer adta értékeken. Mélyenfekvő talajvízszint esetén a nyári hónapokban a talaj átnedvesedése a csapadék mennyiségétől és időbeli eloszlásától függ. így azokban az években, amelyekben június és augusztus hónapok között átlagon felüli csapadék volt (1933 és 1935-ben), a mély talaj vízszintű talaj párolgása nem sokban különbözik a Wild-műszer párolgás-értékeitől. Csapadékszegény hónapokban (1934 május, június, július, 1936 július, augusztus, 1937 június) ellenben a valódi párolgás sokkal kevesebb, mint a párologtató-képesség. Egészen más a viselkedésük párolgás szempontjából azoknak a talajoknak, melyeknél magas a talajvíz, és így a felső rétegek a nyári hónapokban is erősen nedvesek, a növényzet gyökérzete a talajvízig ér, s onnan szívja fel az életműködéséhez szükséges vizet. Ilyen körülmények között a talaj valódi párolgása a nyári hónapokban sokkal nagyobb, mint a Wild-műszer által mutatott párologtató-képesség. 2. A párolgás mennyisége és a növényzet (I. táblázat). A lysimétereket egységesen a helyszíni homoktalajjal töltötték meg. A csupasz homoktalaj közepes évi párolgása (= 178 mm) 28%-a volt az átlagos évi csapadéknak (= 673 mm). A fűvel beültetett homoktalaj átlagban évi 366 mm-t párolgott, tehát 188 mm-rel, azaz az átlagós évi csapadék 28%-ával többet, mint a kopár homoktalaj. A 188 mm többletből 150 mm a nyári (május—szeptember) hónapokra esik, ezt a növényzet elhasználja, míg a csupasz talajra leesett csapadéknak jelentős része, mint talajnedvesség, a pórusok között marad vagy leszivárog. A talajnedvességnek a benőtt talajra jellemző időszakos ingadozása a kopár talajnál majdnem teljesen hiányzik. A fenyőcsemetékkel beültetett talaj átlagos évi párolgása 312 mm-rel volt több, mint a kopár felszíné, tehát a fiatal fenyők vízigény-többlete az évi csapadék 54%-ára rúgott. ^ I. tibi ízat Ai eborswaldi iyslméter-kísérletekkel mért évi talajpárolgás értékei Hidrológiai év (okt. 1—szept. 30) Évi középhőmérséklet C° Évi csapadókösszeg mm Pár о 1 g á s mm Hidrológiai év (okt. 1—szept. 30) Évi középhőmérséklet C° Évi csapadókösszeg mm Wildműszer Csupasz Fenyőcsemetével beültetett Fűvel b homo talajvíz nélkül eültetetfc ktalaj 40—50 cm mély talajvízszinttel Hidrológiai év (okt. 1—szept. 30) Évi középhőmérséklet C° Évi csapadókösszeg mm Wildműszer homoktalaj Fűvel b homo talajvíz nélkül eültetetfc ktalaj 40—50 cm mély talajvízszinttel 1930 9,2 720 500 140 322 1931 8,0 750 471 199 404 1932 8,8 550 535 194 371 1933 8,3 552 521 406 405 1934 9,4 491 640 388 282 864 1935 8,8 697 575 516 381 736 1936 8,8 512 486 439 347 625 1937 9,3 627 463 502 337 599 Átlagok : 9,3 1930—1932 . . 8,7 673 502 178 366 1934—1937 . . 9,1 582 541 461 337 706 1930—1937 . . 8,8 612 524 356