Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - I. A magyar Dunaszakasz szabályozásának kérdései

összefoglalás 29' 1 2. Teendők A Felső-Dunán a hullámtér és a kczépvizi meder rendezése : a hullámterek szűkítése vezetői öltései-bel, a mellékágak lezárása, a 1 czépnízi meder további szűkítése, vagyis kisvízszabályozással való kiegészítése, eiőteljes kotrással támogatva. A Gönyü és Budapest közötti szakaszon a középvízi meder szűkítése a változó keresztszehényeh me'dszeié^el. A Budapest alatti szakaszon a középvízszabályozás kiegészítése kisvízszabáljozással, helyeriént a töltések voralczásárak kiigazítása és a töltések magasbítása, a keslery hullámtereken a fák és bokrok eltávolítása. A Taks alatti szakaszon a paitok biztosítása és egységes meder előállítása, hegy a zajló jég za-vaitalarul le tudjon vonulni. * , * * A legkisebb hajózási vízszín alatt elérri kívánt vízmélység : Gönyü felett 25 dm, Gönyü és Budapest között £0, Bvdapest alatt £5 c'm. A szabályozási szélesség Bős felett 300, Bős és Vének között 3£0, Vénektől leíelé az oiszágl atáiig 4C0 m. A régi párhuzamművek lcorcnamagassága Bőstől felfelé a 0-víz felett 3,0 m, Bős és DuгaIadлány között 2,75 m, a budaíoki ágban 3,0 m, Csepelsziget alsó л egétől lefelé 2,

СО m. A Váci Duna-ágban az új párhuzamművek kororamagaseága a kanj arulatok telőpontján 3,0 m az 19E0. óaí alapvízszín íelett, az inilexics pontokon pedig ,0,5 m ugyanazon vízszin felett. A sarkantyúsorozatok egyes tagjainak egymásközti távolsága általában a szabáhozási szélesség fele. A régi felsődunai sarkantyúk tövénele koronamagassága 75 cm a legkisebb hajózási vízszíp alatt. Az újabb felsődunai sarkantyúk tövének kororamagassága csak az inflexiós pontokon 75 cm a legi isebb hajózási vízszín alatt ; az inikxiótól fokozatosan emelkedik a lamaiulat telopcntjáig, ahol magassága +1,0 m a legi isebb hajózási vízszín felett. A Váci Duna-ágban a sarkantyúk tövének koronamagassága az inflexiókban a leglisébb hajózási vízszín magasságában лап (CO em az 19£0. évi alapvíz felett), a tetőpontokon pedig 1,5 m (2,0 m az alapvíz felett). Mivel a folyó medre állandó változásnak van kitéve (emelkedik, vagy süllyed, homorú partját mossa, a dcmlorú partját rakja), a feltüntetett adatok csak útmutatóul szolgálnak. Ma a művek magasságát nem a vízmércék 0-pontjára, hanem a legkisebb hajózási vízszintre vonatkoztatjuk. A régi hajózási kisvízszínt (CID-víz) a hivatalok ismerik, a 0-vízsiínnel való összehasonlítás lehetősége tehát megvan. A legújabb hajózási kisvízi ín magasságét — a Dunabizottsággal való letárgyalás után — rendelet fogja a dunai hivatalok tudomására hozni. * * * Az előzőkben csak általános útmutatót állítottunk össze a Dura magyar szakaszárak szabáljozásáloz. A megadott íőbb iiámehek l eljes all átázásához feltétlenül szükséges, hegy a szál ászról alapcs hehi itneielelet szerezzünk, ismeieteir 1 et állaidésn lŐAÍlsük és tel életesílsuk. Szülféges, hogy elődeink és a magunk tapasztalatait felhasználjuk, de mások gjakor-