Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

Fradkin—Török : Küzdelem a kásajéggel 171 Az érdességi tényezőt a betonnak megfelelően y =0,25-nek véve, Bazin képletével c

e = 65,7, és (6)-ból : Q = 0,62 • 3,95 • 65,7 f 0,6~0,3 = = 68,2 m

3/sec. Ennek a vízhozamnak, ha levegő-hozzákeveredés nem lenne, m = 0,574 m felelne meg. Tehát, ha nem vennők figyelembe, hogy a surrantóban levegővel keveredett víz folyik, 22 cm-rel kisebb mélységet kapnánk ! 2. Ha a szóbanforgó csatorna esése J = 0,6 > 0,542 lenne, a (8) képlet lenne mértékadó, amelynek megoldása ß

2 — 0,459, ismét kétféleképen olvasható le a segédábráról. Ezzel Q = 71,4 m

3/sec, vagyis az előző esetnekmegfelelő mélységgel az esés megkétszerezése ellenére mindössze 4%-kal nagyobb vízhozamot kapunk, egyszerűen azért, mert most a surrantón leszaladó víz jelentékenyen több levegővel keveredett. Surranták méretezésénél tehát a víz levegővel való keveredésének figyelmen kívül hagyása jelentős hibát okoz a méretezésben, mert a csatornaszelvény a szükségesnél kisebbre adódik. Ha -pedig a víz kicsap a csatornából, alámoshatja a műtárgyat. Egyébként az egyelőre kevéssé vizsgált kérdés további elméleti kutatását, és kismintán, valamint megépült műtárgyakon való közvetlen megfigyeléseket tesz még szükségessé. Györké Olivér KÜZDELEM A FENEK- ÉS KÁSAJÉGGEL A VÍZERŐMŰVEKNÉL

1 E. Т. O. 627.73 : 627.88 Víziműtárgyak tervezésénél igen nehéz előre megbecsülni és számításba venni a jégviszonyokat. Gyakran hosszú ideig nem jelentkeznek komolyabb jégkárok, míg az időjárási viszonyok szerencsétlen összejátszása esetén egészen rendkívüli nehézségek léphetnek fel. A Moszkva—Volga-csatornán fennállásától 1950-ig csak kétszer okozott zavarokat a fenék- és kásajég. 1940 telén a jahromai szivattyútelep volt kénytelen ideiglenesen megállani, majd 1946 novemberében az ivankovój erőműréi észleltek jelentékenyebb fenék- és kásajeget. Akkor azonban a jeg leverése után az erőmű csakhamar visszanyerte teljes teljesítőképességét. Az 1950 novemberében bekövetkezett rendkívüli zavarok tehát elég váratlanul jelentkeztek. A jelenségek időrendben a következők voltak : November 23-án az ivankovói erőmű rácsait annyira eltömte a kásajég, hogy az egyik turbinaegység teljesítménye 12%-ára, a másiké 38%-ára esett le a normálisnak. Nemsokára az egész erőműnek meg kellett állnia. Másnap búvárok szálltak le, és megfigyelték, hogy az egész rácsot kb. 0,5 m vastagon borítja a jég, és a jégréteg az alsó részeken a legerősebb. Ebből arra következtettek, hogy az eltömődést fenékjég okozta. 1 Fradkin B. M.—Kus kov L. Sz. : Borba sz donnim ljdöm a sugoj na gidroelektrosztancijach. Gidrotechnicseszkoje Sztroitelsztvo, Moszkva, 1951/4., pp. 14—16.