Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
2. szám - VII. Kisebb közlemények
Pavel—Györké: Surranták méretezése 169 alakban, ahol c e -t a szokásos módon számítjuk, azonban az n érdességi tényező 7Ь helyett az ii e = —- értékkel. ß „ , A ß tényezőre Nicsiparovicsi a következő értékeket adja : ha J = 0,1—0,2 0,2—0,4 0,4 1 = —= 1,33 1,33—2,0 2,0—3,33 ß n Vojnovici és Svarc szovjet kutatók a víz levegővel való telítettségi fokának jellemzésére a ß = — ; 4 (3) 1 + 770 l + o (i)" 1 kifejezést adták, ahol аса tiszta vízre vonatkozó sebesség-tényező, к — 1942 ; S E a — ~p\ s e а víztükör szélessége a habos folyás felszínében mérve, P a levegővel nem keveredett tiszta víznek megfelelő nedvesített kerület. Dórin Pavel szerint a képletet fenntartással kell fogadnunk, mert nem tartalmazza a csatorna esését és így nyilván a sebességet sem, ami a természetben lényegesen befolyásolja a ß értékét. Az előbbiek és az irodalomban elszórtan található adatok alapján, valamint a külpnböző, laboratóriumban és a valóságban beton-, bádog- és fasurrantókon tett megfigyeléseket mérlegelve, Borin Pavel a következő számítási eljárást ajánlja : 1. Amíg a csatorna esése 0,0784 J = tg0C < £0-0834 =J h a víz nem keveredik a levegővel, illetve annyira gyenge a keveredés, hogy nem kell számításba venni. Ekkor a méretezést a közismert Q = F V = F с \RJ (5) képlettel végezzük, ahol az egyes tényezők a tiszta (levegővel nem keveredett) vízre vonatkoznak. 2. Ha a csatorna esése meghaladja a fenti Jh határértéket Qe — ß Fe Се УЕЛ ' ( 6) ahol az F e szelvényterület, lt e hidraulikus sugár és a Bazin-képlettel számított 87 C E == 1 + у 'YBt értékek a víz és levegő keverékére vonatkoznak, azonban a y érdességi tényezőt a vizes csatorna szerint választjuk ki. A képletben szereplő ß tényező a csatorna esésétől és hidraulikus sugarától függően változik, éspedig két különböző tartományban : a) Midőn a levegő-hozzákeveredés nem terjed ki a teljes átfolyási szelt vényre, vagyis amíg 0,0784 _ „ 0,4 cos a 0' 1 4 — —<«/<• 0,542, ßi=~ ппчпч а~ (7) ДО,0834 r 1 7T'J'