Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - VI. Ivicsics Lajos: Hajózsilipek töltő- és ürítőberendezéseinek néhány újabb megoldása

Hajóesilip-töltőbereytdezések 163 J. Őábelka a töltésre a 4. ábrán látható megoldást javasolja. Smetana tervéhez hasonlóan a vizet a 3-jelű aknába vezeti. Az akna nyílását a 4-jelű csulcló körül forgó kapu (1) zárja el, amely az áramlás kedvezőbbé tétele céljából ívesen kialakított oldalfalával támaszkodik a küszöbnek. Töltéskor a kapu hátramozgatásával tehető szabaddá a befolyónyílás. A levegőbeszívást ismét a nyílás feletti vízréteg akadályozza meg. A töltés előrehaladásával a vízlépcső csökken. Ekkor a kapu teljes lefektetésével (Г helyzet) és a víznek felette való átbuktatásával fokozható a beömlő vízmennyiség. A víz kinetikai energiájának megtörését a töltőakna megtört vezetése, a kifolyónyílásnál alkalmazott betontömb és a lépcső szolgálja. Ennek a megoldásnak a laboratóriumi vizsgálata folyamán dinamométerekkel mérték a zsilipkamrában lévő hajómodelre a kamra töltésekor különböző sebességű kapunyitások esetén ható erőket. Az 5. ábrán két különböző sebességű kapunyitásnál mért eredmények láthatók. Az ábra a kapu alatti töltőnyílás átfolyási keresztmetszetének (F), a bebocsátott vízmennyiségnek (Q), a hajóra ható erőnek (P) változását és a zsilipkamra vízszínének (H) emelkedését tünteti fel az idő függvényében. Az 1 és 2 index a két különböző gyorsaságú nyitást jelzi. A hajót támadó erők időbeni változása csillapuló hullámmozgás képét mutatja. Az ábrából látható, hogy a kapu fokozatos nyitásával (2 eset) a hajóra ható erők jelentős mértékben csökkenthetők.

1 A Cábelka által tervezett másik megoldásnál (6. ábra) a zsilipkapu (1) az 5-jelű csap körül foroghat. A töltőakna nyílását a kapu alsó része (4) zárja el, amely a kapura ható víznyomás következtében nekiszorul a betonban kialakított küszöbnek, és ezzel biztosítja a jó tömítést. A töltés megindításakor a kaput előrebillentik, mire a töltőnyílás szabaddá lesz. A levegő beszívását ebben az esetben is a nyílás feletti vízréteg akadályozza meg. Az 5-jelű csap megfelelő elhelyezésével a kapu mozgatásához szükséges erő elég kicsirinyé tehető. A töltés előrehaladásával a kaput mindinkább megdöntik, és a töltést a víznek a kapu feletti átbuktal ásával gyorsítják, a zsilipkamra megtöltésekor pedig a kapu teljes lefektetésével teszik szabaddá a szelvényt. A töltőakna görbe vonatozásával, továbbá a fenékre épített betontömb és a küszöb segítségével jelentős mértékű energiacsökkentés érhető el. Hasonló elven működő zsilipkapukat tervezett a MAN-cég is. 1 Hasonló, Finnországban végzett kísérletek eredményeit közölte Cserhalmi Sándor. (Lásd V. K. 1948/1.) 5. ábra. Az átfolyási keresztmetszet, a befolyó-vízmennyiség, a vízmélység és a hajóra ható erő változása a zsilipkamra töltése folyamán.